In the evening of 16th of January, migrants, refuuges and people living or residing or just passing by Budapest, gathered in Kisüzem café to attend a round table whose topic was migration and its challenges. ...But why was this event - organised by Artemisszió Foundation - important? The Hungarian society has been hearing a lot lately about this topic, but now a round table was organised to get to know the human face of this issue.
Mobilitás helyszíne, időpontja
Róma. 2o15. szept 15-16-17-18. III. European Geographies of Sexualities nemzetközi konferencia.
Résztvevők
A konferencián az Ars Erotica Alapítvány két munkatársa, Mester Dóra és Katona Réka vettek részt.
A tanulási eredmények minősége és hatása a résztvevőkre
A Rómába szervezett, 2o15. szept 15-18-án zajló III. European Geographies of Sexualities nemzetközi konferencia témája a média és technológia, különös tekintettel a közösségi média (Facebook, Instagram) és szexualitás összefüggései voltak. Az Ars Erotica Alapítvány ifjúsági nevelési programjain, mind a fiatalokkal, mind a szüleikkel, tanáraikkal való munkában állandó kérdéseket, megoldandó helyzeteket hoz az internet és más médiatartalmak szexuális mintáinkra való hatása. A technológia gyors változásai, az újabb és újabb trendek követése és ezek társadalmi, kulturális hatásainak ismerete elengedhetetlen számunkra, mint szexuális nevelők számára. A konferencia sok olyan témát érintett, mint a társadalmi integráció, társas közösségek, nemi hovatartozás, szexuális identitásaink.
A konferencián való részvétel gyakorlati szempontból szakmailag sokkal tartalmasabbnak bizonyult, mint csupán új elméleti tudások, naprakész tudományos információk birtokába jutni. Nicola Mai, a Londoni Métropolitaine Egyetem antropológusának Samira című dokumentumfilmjét azóta saját módszertanukba beépítve tudjuk használni. Mester Dóra személyes szakmai munkájában ez a film, és az ebből kifejlesztett gyakorlategyütttes fontos eszkönek bizonyult. Már ennek a mobilitás programnak a keretében, mind a Palermói mobilitási programon, mind holland szakmai fórumokon - képzési gyakorlattá fejlesztve - használta. A dokumentumfilm az identitás, szexualitás, gender, migráció és integráció kérdéseivel foglalkozik, amelyek a Test, társadalom, kultúra – együtt az integrációért projektben a résztvevő szervezetek közötti együttműködés alapját képezik. A dokumentumfilm alapján tudunk olyan kérdésekkel foglalkozni, amelyek segítik a migrációval, társadalmi integrációval foglalkozó szakemberek munkájában felmerülő kulturális különbségekből fakadó feszültségek, kritikus incidensek kezelését. Ezt a gyakorlatot fontosnak éreztük, mint disszeminációs tartalmat is megismertetni mind a Néprajzi Múzeum mind az Artemisszió Alapítvány munkatársaival. Minthogy az egészségügyi szakemberek képzésének fejlesztésére a „Body, culture, gender, sexuality in education" képzés keretében nem tudott sor kerülni, ezért is volt különös jelentősége annak, hogy Mester Dóra, aki ezen a képzésen az egyik tréner lett volna, a konferencia inspirálta gyakorlatokat a BODY módszertanba ágyazva tudott tapasztalatot átadni a három szervezet disszeminációs belső képzésén. Ez elősegíti, hogy a mobilitási szakmai tapasztaltainkat összehangolva a szerzett tudásokat a hazai helyzetre tudjuk majd szabni.
A résztvevő szervezetre gyakorolt hatás
A római konferencián való részvétel nem csak a fentiekben bemutatott szakmai szempontok miatt volt hasznos. Ezen a mobilitási programon az Alapítvány két munkatársa is részt tudott venni. Egyik oldalon ez lehetőséget adott arra, hogy ketten két külön szakmai területről érkezve tudjuk a konferencián hallottakat, látottakat saját, egyedi szakmai profilunkba beépíteni. Ennek különösen fontos szerepe van abból a szempontból, hogy eltérő területen is dolgozunk, az onnan hozott tudást többféleképp tudjuk multiplikálni. Katona Réka a konferencia tapasztalatait saját tudományos munkájában éppúgy, mint gyakorlati szexuális nevelőként, valamint szakemberekkel dolgozva tudja használni. Mester Dóra elsősorban a szakemberképzésben és a szexualitás, identitás, migráció, integráció tématerületein tudja a szerzett tudást használni. A fent említett Nicola Mai antropológussal, etnográfussal hosszabb távú tudományos együttműködést kezdtünk el. Ez utóbbi különösen izgalmas és hasznos, mert arra példa, hogy az akadémiai kutatás hogyan tud kilépni az egyetemi – elsősorban elméleti kontextusból – és hasznos segítséggé, tudásforrássá válni a szociális területen dolgozó szakemberek számára.
Azzal, hogy ketten érkeztünk a konferenciára, együtt, szervezetként is be tudtunk mutatkozni. A római konferencia a harmadik nemzetközi szexualitás konferencia volt, ahová európaszerte, sőt, európán túli országokból is számosan érkeztek előadók, műhelymunkák és résztvevők. Lehetőségünk volt nemzetközi szakmai kapcsolatok építésére, európai szintű szakmai párbeszédekre. Ez hozzájárul, hogy az Alapítvány tevékenységét nemzetközi szinten is ismertebbé tegyük, másrészt, hogy segítsen saját munkánkat, szakmai tudásunkat nemzetközi fórumokon is kontextusba helyezni.
A konferencián szerzett nemzetközi tudás és kapcsolatok belesimulnak az Alapítvány stratégiai terveibe. A konferencián szerzett tapasztalatainkat fel tudjuk használni közép- és hosszútávú szakmai terveinkben. A fogyatékkal élők, cigány fiatalok, hátrányos helyzetű családok, iskolákban szervezett csoportjaink, valamint szakemberek számára tartott képzéseinken és szakmai együttműködésekben is mérhetően tudjuk a program tapasztalait kamatoztatni.
A mobilitás megvalósulását elősegítő gyakorlati intézkedések (előkészítés, ellenőrzés, támogatás)
A római konferencián az eredetileg tervezett írországi Maynooth University által szervezett, anyaság témájú konferencia helyett vettünk részt. A módosításnak rajtunk kívülálló oka volt. A pályázatban beadott írországi konferencia időpontjában a támogatási szerződés aláírása még nem zárult le, vagyis a projekt jogi feltételei nem voltak adottak. Nem állt rendelkezésünkre a pályázati támogatás sem, amiből tudtuk volna fedezni az utazás és a konferencia részvételi költségeit. A kényszerű változtatásnak azonban tartalmi relevancián túl végül ez tette lehetővé, hogy szeptemberre még meg tudtuk szervezni az utazás és szállás költségeit úgy, hogy többé kevésbé egy résztvevő költségén az Alapítvány két munkatársa részt tudott venni.
A résztvevők tanulási eredményeinek elismerésére/beszámítására tett lépések
Összeségében elmondható, hogy a konferencia hozzájárult kompetenciáink fejlesztésében, bővítésében. Alapítványi munkánkban a szexualitást tágan értelmezzük, a reproduktív jogokon és betegségmegelőzésen túl a nemi szerepek, nemi identitás, a testi tudatosság, egészség fogalmain át társas kapcsolataink, a család intézményéig sok olyan területtel foglalkozunk, melyeket nem szoktak a szexuális nevelés keretein belül említeni. Akár nevelésről, akár szemléletformálásról van szó, a kulturális vonatkozások figyelembevételével tudunk hatékony szakmai programokat kidolgozni. Ezért szerettük volna munkatársaink interkulturális kompetenciáit tovább mélyíteni, megismerni olyan nemzetközi jó gyakorlatokat, amelyek a testet, a szexualitást integráltan, tabuktól mentesen kezelik. A határokon átnyúló szakmai együttműködés lehetővé teszik, hogy nyitottabban, bátrabban merjünk hazai környezetben új dolgokkal kísérletezni, hogy túllássunk saját szakmai, kulturális, környezeti referenciakeretünkön és lehetőségeinken.
A projektet az Európai Bizottság támogatta. A beszámolóban megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit.
Egy külföldi kirándulás mindig élmény, pláne ha összekötjük a jót a hasznossal. 2015. október elején volt szerencsém részt venni egy nemzetközi diák konferencián az Artemisszió Alapítvány szervezésben. A konferencián a világméretű problémákról szóló előadásokon vettünk részt, valamint ezek megoldásáról vitázhattunk és szerezhettünk új ismereteket. Nemcsak megismerhettünk különböző gondolkodásmódokat és nézőpontokat a több európai országból érkezett delegációk által, de személyes baráti köreinket is kibővíthettük az országaink határain túlra. Egy egész napot tölthettünk el egy angol iskolában, ahol megismerhettük az angol oktatás alapjait, valamint a diákok morálját. Meglepődve tapasztaltam, hogy szinte kivétel nélkül az összes diák pozitívan fogja fel az iskolát, és kifejezetten szeret ott időt eltölteni. Sok magyar iskoláról ez nem nagyon mondható el.
Az Artemisszió Alapítvány irányításával már két éve azon dolgozunk, hogy a Global Fairness témában tananyagot szerkesszünk 6 tantárgyból 4 iskola közreműködésével. A projektnek az is része volt, hogy a magyar diákok 2014-ben egy egyhetes táborban találkozhattak és beszélgethettek a témában. 2015. októberében 4 diák – a résztvevő iskolákból 1-1 fő -, egy tanár és az Artemisszió részéről is egy képviselő vehettünk részt egy nemzetközi diáktalálkozón, ahol az eddigi tevékenységünket mutathattuk be és eszmét cserélhettünk a klímaváltozás, a Zöld Iskola, a Fair Trade, az újrahasznosítás témájában. Megismerhettük a klímaigazságos fogalmát, ez mindannyiunk számára új információ volt.
Október 15–én ellátogattam a „Résztvevő múzeuma” című múzeumpedagógiai szakmai napra, amely a Néprajzi Múzeumban került megrendezésre a Divercity projekt keretében. Bár magába a projektbe nem tudtam bekapcsolódni, a délután során betekintést nyertem egy-egy rövid prezentáción, rövidfilmen keresztül arról, hogy mi is zajlott az elmúlt időszakban (a múzeum és az alapítvány munkatársai a programba előbb szakiskolás fiatalokat, majd pedig hazánkban élő migráns résztvevőket is bevontak az eseményekbe).
Ideges voltam. Nem kellett volna feszültnek lennem, hiszen tudtam, hogy kedves emberek várnak odabent. Az Artemisszió Alapítvány épülete előtt álltam a Pál utcában, mikor egy a 90-es évekbeli híresség sétált el mellettem. Ezt próbáltam jó jelnek tekinteni. Hiába, még mindig frusztrált voltam. Ennek oka abban rejlett, hogy nem tudtam, hogy a játékom, vagyis a "The Protest Game" működni fog-e.
I was nervous. I should not have been tense, because I knew there are going to be nice people inside. I was waiting in front of the building of Artemisszió Foundation and a Hungarian celebrity from the 90’s passed me by on the street of Pál utca. I tried to consider that a „somehow good sign from the universe”. Yes, I was still pretty much concerned. The reason, I guess was simple, I was not sure if my planned activity called „The Protest Game” would work.
Egy nagyobbacska norvég városba kerültem fél évre az Artemisszió segítségével. Ez a Kristiansand elragadó hely az ország déli tengerpartján, meleg időjárással és barátságos emberekkel, akik sokfelől valók, mert a norvégok nagyon befogadóak. Ezt éreztem a kultúrházban (Samsen) is, ahol az önkéntes projektem zajlott. Minden nap mosolyogva fogadtak, elhívtak grillezni, tanácsokat adtak, még sífelszerelést is, és rendszeresen érdeklődtek friss élményeim felől, amire rengeteg lehetőség kínálkozott, ugyanis Norvégia gyönyörű tájai kimeríthetetlennek tűnnek, ráadásul az egyetem cserediákjain keresztül kész programokon is részt vehettem.
Elindult PEARLS projektünk, melyet a Losonci Téri Általános Iskolával szorosan együttműködve valósítunk meg a korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében, különös tekintettel a roma és bevándorló gyerekek iskolai teljesítményének növelésére. A projektben számos külföldi partnerrel is együtt dolgozunk /a Leibniz University Hannover, Institute for Didactics of Democracy mint főkoordinátor mellett a berlini Humanistic Association Germany, section Lebenskunde, a törökországi Tekirdağ Romans Aid and Solidarity Association és a Mustafa Necati Primary School, a romániai Association „Gipsy Eye“, Romania és a Scoala Gimnaziala Cozmesti, a horvát Education and Teacher Training Agency, Croatia/.
Museum of Ethnography in Budapest. The auditorium number 106 from floor to ceiling shelves with books, the view from the balcony of the Parliament, five teachers, three of them – the museum staff and I, the student, in the company of the same students, from different cultures and nationalities. All the conditions for active learning, intensive and interesting pastime. We are ready for “brainstorming”.
