2016.08.29.

Mi a FaQ? – Kérdések és válaszok a népszavazásról - 4. rész

Tudta, hogy mi az ára?

Magyarország kormánya október 2-án népszavazásra hívja az állampolgárokat. Mennyibe kerül a népszavazás? Mennyi európai uniós támogatást kapna az ország a javasolt kvótarendszerben? Mit lehet tudni a kilátásba helyezett büntetésről, ha Magyarország nem vesz részt a közös európai áthelyezési programban? Az Artemisszió Alapítvány blogsorozata arra vállalkozik, hogy összegyűjtse a legalapvetőbb kérdéseket, amelyek megválaszolása nélkül aligha elvárható egy állampolgártól, hogy felelős módon szavazzon- vagy ne – október 2-án. Azért, hogy ne úgy járjunk, mint a brit szavazók, akik közül sokan a népszavazás másnapján próbálták az internetről kideríteni, mit is jelent a „Brexit”.

tudta_mi_az_ara_blog.png

Tudta, mennyibe kerül a népszavazási kampány?

A népszavazás teljes költségéről nehéz pontos képet kapni.

Az Országgyűlés 8/2016. (V. 10.) határozata szerint az országos népszavazás lebonyolításának költségvetése 4,6 milliárd forint lehet. Ezt az összeget a határozat szerint az Országgyűlés átadja a Nemzeti Választási Irodának.

A járulékos költségekről azonban nincs átlátható információ. A Nemzeti Választási Iroda nem szervezhet kampányt, így azt a kormány kénytelen egyéb forrásokból fedezni.  Éppen úgy, mint a lakosok címlistájának megszerzéséhez szükséges adatigénylést és a levelek kipostázásának költségét.  A kampányköltségeknek – ellentétben a népszavazás költségeivel – nincs felső határa és a kormány bármely kormányzati tájékoztatási büdzséből fordíthat erre a célra.

Ezért pillanatnyilag lehetetlen teljes körű képet alkotni arról, mibe kerül teljes egészében az országnak az október 2.-i népszavazás.

 A zárszámadási törvényből talán majd megtudjuk egy-két év múlva.

Tudta, hogy mennyi támogatást kapna az ország minden áthelyezett menedékkérő után?

Eddig egyetlen kötelező áthelyezési döntés született, a 2015/1601-es tanácsi határozat, amelynek értelmében Magyarországnak mindösszesen 1294 kérelmező ügyében kellene eljárnia, akiknek a menekültügyi eljárását itt kellene lebonyolítani (ez tehát nem áttelepítés, hiszen nem külső erő, hanem a Magyar állam hoz végső soron döntést arról, kinek ad menedékjogot. Igaz, döntésének, ahogy ez elvárható, összhangban kell lennie az európai menekültügyi irányelvekkel.

Az áthelyezési  programban  való részvétel fejében minden menedékkérő után 6000 euro, vagyis  1,8 millió forint, tehát összesen mintegy 2,4 milliárd forint támogatást kapna az ország, ami sokszorosa annak, amivel ma a magyar állam egy menekültet az eljárás alatt és az elismerését követően támogat.

A kormánylapon[1] ugyanakkor nem említik a 2015/1601-es tanácsi határozatot.  Az oldalon egy későbbi, még el sem fogadott intézkedés szerepel, mint a népszavazás alapja. Ez a szabály még sokat módosulhat az évekig tartó tárgyalás során – amelyben a magyar képviselők is részt vesznek.  Egy javaslatról van szó, amely - ha tagállamok minisztereiből álló Tanács és az Európai Parlament egyetértésben elfogadja - kötelezővé válik a tagországok számára. Azonban az intézkedés lebonyolításáról a nemzeti kormányok külön keret-megállapodást kötnek az Unióval.

Ismétlés: korábbi posztunkban a javaslatról[2] részletesen írtunk.  A terv a hirtelen szokatlanul nagy migrációs nyomásnak kitett országok tehermentesítéséről szól. Adott esetben ilyen helyzetben lehetne Magyarország is.  

A dublini rendszer átalakítását a Bizottság javasolja. A jogszabály tervezete szerint valamennyi tagállam tekintetében megállapítanák azt maximális kérelmező számot, amely adott pillanatban,[3] egy adott államra juthatna. A tagállamok súlyozásánál a bruttó nemzeti termék (tehát nem az egy főre jutó GDP!) és a népességszám egyenlő súllyal esik latba. Ennek értelmében a mostani, vagy ahhoz hasonló helyzetben Magyarországnak az érkezők 1,2 százaléknak ügyében kellene a menekültjogi eljárást lefolytatnia.

A javaslat azt irányozza elő, hogy ha egy állam az igazságos elosztás szerint rá jutó kérelmező szám másfélszeresével szembesül, akkor a 150% feletti kérelmezőket átadhatja azokat akik – a matematika törvényszerűségeinek megfelelően van ilyen állam – a rájuk jutó menedékkérőnél sokkal kevesebbel foglalkoznak.

De, tesszük hozzá, a túlterhelt államtól átvenni többlet menekülőt érdemes, mert az ilyen személyek után az átvevő állam nem 6000 eurót kap, hanem annak szinte negyvenkétszeresét,  250 000 eurót, azaz közel nyolcvan millió  forintot!

Miért büntet az Unió aránytalanul a megállapodás be nem tartásáért?

A kormány információs kampányának fontos eleme az elfogadhatatlannak ítélt kvóta rendszer igazságtalanságának hangsúlyozása.

„Brüsszel kilátásba helyezett büntetése akkora összeg, amelyért egy Magyar ember 39 évet dolgozik” – olvasható a kormányoldalon.[4]

Fontos tudni, hogy a tervezetet még nem fogadták el.  Abban a nem valószínű esetben, ha a tagállami miniszterek jóváhagynák a büntetés javasolt mértékét– 250 000 euro akkor fizetendő, ha a tagállam formálisan bejelenti, hogy a közös szabályok szerint ráeső részt sem vállalja.

 Vagyis nem az „áthelyezés megtagadása” miatti büntetés lenne, hanem reakció arra, hogy a tagállam a minimumkövetelményeknek sem tesz eleget, miközben van olyan állam, amely a rá jutó kérelmezőszám másfélszeresével birkózik. Amely tagállam kitölti a rá eső keretet, senkit nem köteles átvenni.

Tudta, hogy Magyarországra és az Unióra nézve milyen jogi következményekkel jár a népszavazás kimenetele?

Semmilyennel.  Az Európai Parlament által elfogadott tanácsi határozatok automatikusan kötelező érvénnyel bírnak a tagokra nézve. Mivel mi is képviseltetjük magunkat az Európai Parlamentben, ezért nem kell további nemzeti parlamenti határozat ahhoz, hogy egy intézkedés érvénybe lépjen – ez az uniós tagság velejárója.

Magyarország ugyanakkor az Európai Bíróságon korábban már megtámadta a 2015/1601-es tanácsi határozatot is. Ha a Bíróság igazat ad a keresetnek, a népszavazásra valójában ezért nem volt szükség. Ha elutasítja a keresetet, akkor a népszavazásra azért nem volt szükség, mert az sem fogja megváltoztatni a helyzetet.  Ha Magyarország továbbra is az Unió része kíván maradni, kénytelen lesz betartani a Tanácsi határozatokat, vagy megfizetni a büntetést - amelynek a mértéke ma még nem ismeretes.  Magyarország persze megfontolhatja az uniós tagság felmondását is, de az Unióból való kilépésért valóban túl nagy árat kellene fizetniük az állampolgároknak.

Tudta?

Ha a fenti kérdések mindegyikére magától is tudta a választ, bizonyára szakértő, és készen áll arra, hogy döntsön, részt akar-e venni a népszavazásban, és ha igen, hogyan. Ha tudtunk újat mondani, inkább tájékozódjon továbbra is.  Mi a továbbiakban is igyekszünk ebben segíteni.

[1] http://nepszavazas2016.kormany.hu/index.html

[2] http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2014.150.01.0112.01.ENG

[3] attól függően, hogy éppen hány menedékkérő folyamodik menedékért összesen Európában

[4] http://nepszavazas2016.kormany.hu/

komment

Címkék: migráció menekültek népszavazás 2016

süti beállítások módosítása