A magyar kormány szerint menekültügyi krízishelyzet van. A magyar kormány szerint Magyarországot - amely sohasem volt multikulturális – mind gazdaságilag, mind kulturálisan fenyegeti a migrációs áradat. A magyar kormány egy olyan háborút vizionál, amelynek csak egy győztese lehet: vagy mi, vagy ők!

Van-e krízis?

Magyarországon a bevándorlók aránya európai szinten alacsony, és ez az arány enyhén csökkenő tendenciát mutat. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2012-ben 213.732, 2013-ban 221.604, 2014-ben pedig 213.361 hazánkban élő külföldi állampolgárt tartott számon.

Ez alatt az idő alatt a menedékkérők száma jelentősen megnőtt. 2012-ben 2157-en kértek hazánkban menedékjogot, 2013-ban 18.900-an, 2014-ben pedig már 42.777-en. 2015 első hat hónapja minden eddigi rekordot megdöntött, ennek alapján a becslések szerint a hozzánk érkező menedékkérők száma idén meghaladhatja a 100 ezret. Ez a növekedés valóban jelentős, és mondhatjuk, hogy felkészületlenül érte az országot. A szám növekedéséből azonban nem következik a bevándorlók számának ugrásszerű növekedése, még csak a menekültek számának arányos emelkedése sem. Míg 2012-ben 308 menedékkérő kapott menekült, vagy oltalmazott státuszt, 2013-ra ez a szám mindössze 356-ra nőtt és még 2014-ben sem volt több, mint 476. Tudni kell, hogy Magyarországon a menedékkérők sokkal kisebb eséllyel kapják meg a menedékjogot, mint más európai országokban, és úgy tűnik a számokból, hogy esélyeik évről évre csökkennek.

Magyarország számára tehát az Európába érkező menedékkérők számának jelentős emelkedése ebben a pillanatban nem jelent migrációs, még kevésbé integrációs krízishelyzetet.

Ha krízis van, akkor annak a súlyát nem a magyar állampolgárok érzik igazán, hanem a menedékkérők, az országukat kényszerből elhagyó, kiszolgáltatott emberek tömegei, akik akár az életüket is kockáztatják azért, hogy nekik, vagy a gyerekeiknek egy napon esélyük legyen egy békésebb, normálisabb életre, és azt gondolják, ezt az esélyt Európában kaphatják meg. Közülük sokan nem élik túl az utat, és itt valóban ijesztő a számok emelkedése. 2007 és 2014 között a Földközi-tengeren 23 ezer ember vesztette életét menekülés közben. Ebben az évben csupán áprilisig 1750 halottról tudunk és a Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint nem kizárt, hogy az év végére elérjük a 30 ezer halottat. Eközben az Európai Unió félkatonai szervezetének hajói cirkálnak a tengereken, hogy megakadályozzák a partraszállást.

Valóban háború dúl tehát Európa határain, de ezt a háborút nem a menekültek viselik Európa ellen, sokkal inkább a világ szerencsésebb fele viseli azok ellen, akik saját hibájukon kívül földönfutóvá lettek. Kik ezek az emberek? A magyar határra érkezők közül a legtöbben Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkeznek. A Földközi-tenger felől Európába igyekvők közül is sok a szíriai, eritreai, nigériai, líbiai, szomáliai. Olyan országokból kérnek tehát bebocsátást hozzánk, amelyek az elmúlt évek globális geopolitikai csatározásainak áldozataivá váltak.

Ha krízis van, mi lehet a megoldás?

Ha krízis van, márpedig van, az nem Magyarországot fenyegeti elsősorban, hanem a világ egyensúlyát. Ha háború van, azt nem a szegények vívják a gazdagok ellen, hanem azok, akik a saját előjogaikat akarják megőrizni, akár mások élete árán. Ezt a háborút nem tarthatjuk a határainkon kívül, már velünk van, benne élünk.

Magyarország egyharmada hivatalosan is a létminimum alatt él. Az egyenlőtlenségek mára tarthatatlanokká váltak. Az a politika, amely az egyenlőtlenségek fenntartását, megőrzését, vagy további növekedését célozza, nem csak morálisan, de logikusan sem hozhat megoldást, sem Magyarország, sem a globális Észak országai számára. Ezért nincs értelme falakat építeni, és ezért veszélyes az idegengyűlölet szítása egy olyan helyzetben, mikor együttműködésre, közös megoldásokra lenne szükség.

Léteznek más megoldási stratégiák is. Új gazdasági és kereskedelmi szabályozásra lenne szükség világban, az együttélés szabályainak újbóli lefektetésére. Ez az út hosszú lesz, de elkerülhetetlen. Addig is, van néhány dolog, amit most azonnal tehetnénk:

* Magyarországnak együtt kell működnie az Európai Unióval egy új, igazságosabb vízumpolitika bevezetésében. Csakis a legális migráció lehetőségének visszaállítása garantálhatja, hogy csak azok kérjenek menedéket, akik erre a leginkább rászorulnak.

* Ha békés otthonra találtak, a menekültek is dolgozni szeretnének. Ez nem bűn. Sőt, a bevándorlók részvétele élénkítő hatással van a gazdaságra. A migránsok befeketítése helyett egy olyan gazdasági környezet kialakítására van szükség, amelyben a külföldi és belföldi munkavállalók egyformán erős jogi védelemben részesülnek, és ahol a foglalkoztatást és a vállalkozásalapítást az állam aktívan segíti.

* Magyarországnak együtt kellene működnie az Európai Unióval egy igazságosabb kvótarendszer átmeneti bevezetésében. 2015 májusában az Európai Bizottság egy olyan kvótarendszer bevezetését javasolta, amely garantálná, hogy a tagországok lakosságuk és gazdasági fejlettségük szerint osztozzanak a menedékkérők és menekültek ellátásának anyagi terhein. Magyarország a javaslatot visszautasította. Ez érthetetlen, hiszen a kvótarendszer garantálná, hogy az országba érkező menedékkérők jelentős részének ügyét más Európai országokban intézzék, ezzel csökkentve az ügyintézés és az ellátás anyagi terheit. Cserébe csupán néhány száz menekült befogadásáról kellene gondoskodnunk – de róluk legalább megfelelően.

* A menedékkérők számának emelkedése együtt kell, hogy járjon a befogadási feltételek javításával, a férőhelyek kibővítésével és a határon kialakult helyzet lehető legemberségesebb kezelésével. Krízishelyzetre krízismegoldás kell. Olyan, ami a krízist nem elmélyíti, hanem enyhíti.

Addig pedig, amíg az állami struktúra nem nő fel a feladathoz, mindenki tegye azt, amit tud, és ami emberségéből telik, ahogyan Szegeden és az ország számos más pontján emberek százai, ezrei teszik.

Magyarország – hasonlóan a világ legtöbb országához – mindig is multikulturális volt, vagyis lakosságát különböző származású, hitű, politikai nézetű emberek közössége alkotta. Ma is az, és ez nem is lehet másképpen. Egyedül a befele fordulás, széthúzás és gyűlölködés az, ami minket fenyeget. A menekülthelyzet új kihívás elé állította az országot. A tét kettős. Egyrészt sok ezer migráns sorsa múlik a jó válaszok megtalálásán. Másrészt talán Magyarország és az Európai Unió jövője is múlik azon, hogy ebben a helyzetben tudunk-e fehérek közt európaiként viselkedni.

Az Artemisszió Alapítvány csatlakozik a Migráns Szolidaritás csoport által szervezett tüntetéshez. Találkozzunk 2015. július 14-én kedden 18 órakor a Bazilikánál!

További információ itt: https://www.facebook.com/events/854961224539254/

Fotó: Eichner Hanna