Közép-kelet Európában a klímaváltozás sokaknak egy megfoghatatlan, távoli fogalom (még akkor is, ha naponta kapunk hírt árvízről, szárazságról). Pedig a Földünk jövője függ ettől a globális változástól, és az ezt befolyásoló emberi tevékenységtől, aminek kapcsán kiegyenlítetlen erőviszonyok, és különböző gazdasági, politikai érdekek, prioritások ütköznek, és a hatások társadalmi szinten is megjelennek. 2014 szeptemberében a világ vezetői New Yorkban találkoznak, és a klímaváltozásról tanácskoznak. Ez az apropója a Climate March nevű nemzetközi megmozdulásnak, ami a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet. És ez volt az apropója egy budapesti képzésnek, aminek a kreatív aktivizmus állt a középpontjában.
Hogyan tudjuk kifejezni a véleményünket, úgy, hogy (fel)figyeljenek rá, és elérjük, amit szeretnénk? Hogyan lehet a dühöt és az ellenvéleményt izgalmas és hatékony akcióba fordítani? Vagyis mi köze van a művészetnek az aktivizmushoz? A Beautiful Trouble csapata tartott képzést közép-kelet európai országok aktivistáinak, alapvetően klímaváltozás fókusszal, de a módszerek adaptálhatóak más társadalmi témára is. A Beautiful Trouble (BT) aktivisták és művészek nemzetközi hálózata, ami azon munkálkodik, hogy az alulról jövő mozgalmak kreatívabbak, ezáltal hatékonyabbak legyenek. Hiszen ki szeret unalmas felvonulásokra, tüntetésekre járni, vagy mennyire hatékony egy béna szórólap? Ezeket a megmozdulásokat’ fel lehet dobni’ – plakát, flashmob, láthatatlan színház, kellékek, performansz, hogy csak néhányat említsünk.
Budapesten, a Müsziben tartott öt napos képzés során szó volt arról, milyen a jó akció: átmegy az üzenete, van célja és azt el is éri, releváns az adott kontextusban, könnyen be lehet csatlakozni, az akció koherens a vizuállal, de a legfontosabb, hogy élvezetes legyen („actions can must be fun”). A akció-tervezéssel kapcsolatban alapvetéseket, ötleteket is megosztottak velünk a tapasztalt művész-aktivista képzők, mint pl. a stratégiának megfelelő taktika kiválasztása fontos (milyen problémára reagálva, milyen célcsoportnak tervezzük az akciót), a „ne öltözz tüntetőnek”, a „show don’t tell”, és a „make the invisible visible” is mind hasznos tipp volt. A taktikák, vagyis a kreatív akciók formái nagyon sokfélék lehetnek: a direkt akciótól a gerilla-kommunikáción és az álhíren át az utcai megmozdulásig sok minden szóba jöhet. Az akció terének megválasztása alapvető része a tervezésnek (privát tér, köztér, virtuális tér), hiszen nem mindegy, hogy egy önkormányzatban, egy bankban, vagy az utcán zajlik az akció.
A képzés praktikus volt (a résztvevők kis csapatokban fotós akciót is terveztek) és a helyi kontextusra is reagált: az éppen zajló, civil szervezetek elleni támadásokra reagáló tüntetésen (és az #állj kampányba kreatívan becsatlakozva) a csapat fotós technikával hatalmas kezeket alkotott, amit a média is „felkapott”.
A képzést a 350.org és a GCCA szervezte az Avaaz közreműködésével, és négy nagyszerű aktivista tréner tartotta: Isa Fremeaux, John Jordan, Ori Elicabe és Leonidas Martin Saura. A BT-csapat a tapasztalatát egy könyvben és egy online eszköztárban összegezte, és képzéseket tart szerte a világban. Most rajtunk a sor, hogy ezt használjuk, és mert el tudunk képzelni egy igazságosabb, jobb világot, hát tegyünk is érte.
Tarján Edina
Fotó: Vörös Anna
