2017.04.26.

"Én így, te hogy?" - beszámoló az EVS programról

Az én EVSem. Mert az enyém és csak az enyém és nem veheti el tőlem senki. Viszont az, hogy, hogy alakul sajnos nem csak rajtam múlik, de akkor is az én felelősségem, hogy a lehető legjobbat hozzak ki belőle. És hogyan? Először is: choose wisely! Nagyon sok minden az elején dől el, ezért jó ha átgondolod magadban mit is szeretnél, mit vársz a kint létedtől. Nézz magadba és őszintén válaszolj pár kérdésre: Hova szeretnék menni? Zavar, ha nem látom a napot hónapokig vagy azt se bírom ki, ha 10 fok alá esik a hőmérséklet? Szükségem van a vársora, a nyüzsgésre vagy pont arra vágyom, hogy minél messzebb legyek az emberektől? Na, ha nagyjából sikerült feltenned magad a térképre, akkor már csak azt kell kitalálnod mivel szeretnéd tengetni napjaid. Nem túl szerencsés egy gyerekekkel foglalkozó projektet bevállalnod, ha nem bírod a konstans zsivajt és rohangálást, akkor sem, ha épp álmaid tengerpartján kéne elviselned. Egyszerűen nem fog boldoggá tenni.

rebeka1.jpg

Ez a kálvária az én esetemben úgy nézett ki, hogy tudtam hova akarok menni csak azt nem, hogy jutok oda. Lisszabonban is élni elég erősen bakancslistás volt, de nagy kérdőjel maradt, hogy pipálhatnám ki, így botlottam bele az EVSbe. És akkor kezdődtek a szokásos körök; beadtam a jelentkezésem 1000 helyre, kiválasztottak olyan projektbe ami végül nem indult el, és várólistára is kerültem olyanra, ami mindennél jobban érdekelt. Már le is tettem róla rég – hiszen ki mondana vissza egy ilyen menő lehetőséget??? - amikor az utolsó pillanatban kiderült, hogy mégis mehetek.

És megkezdődött a móka. Fél évig ott lehettem ahol a legjobban lenni akartam az egész világon és ahol már az is boldoggá tett, ha csak napsütésben sétálhattam az utcákon. Szép lassan megszoktam a portugál életformát, megtanultam közlekedni, rájöttem, hogy hol mit egyek és barátokat is szereztem. (culture shockról és egyebekről bővebben lásd: 100ujelmeny.blog.hu) Imádtam, hogy a szabadidőmben és a munka során is azzal foglalkozhatok ami érdekel, aminek értelmét látom. Hiszen az EVS alatt eltöltött idő nem langyos víz, hogy benne ülj és mazsolára áztasd magad. Az EVS lehetőség, hogy fejlődj. Ha meg akarod tanulni a nyelvet, gyakorold! Nem fognak a szavak maguktól a fejedbe mászni. Ha sok a szabadidőd keress valami hobbit amit mindig is ki akartál próbálni; sportolj, kerámiázz, ukulelézz, akármi! Én a projekt témájából adódóan rengeteget tanultam a feminizmusról, emberi jogokról. Írtam róluk, jártunk tüntetésekre és aktivista csoportot is szerveztünk, beszélgetéseket, filmvetítést. Amikor nem sok dolgom volt az irodában, gyakoroltam képet szerkeszteni vagy a canva-val bíbelődtem. Munkaidőn kívül pedig edzettem, a barátaimmal találkoztam, megnéztem pár sorozatot amire addig nem volt időm, vagy csak a városban lófráltam és fényképeztem (Instagram:@bekadurden). És minden pillanatát szerettem.

rebeka2.jpg

Tudom, hogy nagy szerencsém is volt a szállásommal, az állati jófej és segítőkész kollégáimmal, meg úgy egyáltalán mindennel, de ez még mindig nem garancia arra, hogy jól süljenek el a dolgok. Rajtad áll vagy bukik, de ha pozitív vagy, lelkes és kitartó akkor - klisésen fogalmazva, de tényleg- felejthetetlen, life changing élményben lesz részed.

komment

Címkék: önkéntesség EVS

süti beállítások módosítása