2016.09.04.

Mi a FaQ? – Kérdések és válaszok a népszavazásról - 5. rész

Tudja, hogyan szavazzon?

 

Magyarország kormánya október 2-án népszavazásra hívja az állampolgárokat. Tudta, hogy milyen kérdések bújnak meg a népszavazás kérdése mögött? Tudta, hogy mikor érvényes és eredményes a népszavazás? Tudta, hogy választása mit jelent? Az Artemisszió Alapítvány blogsorozata arra vállalkozik, hogy összegyűjtse a legalapvetőbb kérdéseket, amelyek megválaszolása nélkül aligha elvárható egy állampolgártól, hogy felelős módon szavazzon- vagy ne – október 2-án. Azért, hogy ne úgy járjunk, mint a brit szavazók, akik közül sokan a népszavazás másnapján próbálták az internetről kideríteni, mit is jelent a „Brexit”.

tudja_hogyan_szavazzon_blog.png

Tudta, hogy mi a helyes válasz október 2-án?

Erre a kérdésre nem tudunk választ adni, mert ez attól függ, mit gondol

* a menekültek helyzetéről és a segítségnyújtás morális (és jogi) kötelezettségéről

* arról, hogy krízis helyzetben az Európai Unióban összefogásra, vagy a tagállamok magányos harcára van szükség

* egyáltalán az Európai Unió jövőjéről, és arról, Magyarországnak azon kívül, vagy azon belül van-e a helye

* a kormány teljesítményéről általában, és azokról a fontos, mindnyájunkat érintő kérdésekről, amelyekről nem szól a migráció-ellenes kampány

* arról, hogy milyen országban szeretne élni, olyanban, ahol az ott élő emberek bíznak egymásban, és bizalommal tekintenek a jövőbe, vagy olyanban, ahol rettegés tart össze kisebb csoportokat, amelyek más csoportokban látják az ellenséget.

Mert ezekről a kérdésekről burkoltan mind szól a népszavazás.  A kormány által elvárt válasz a NEM. A kormány a kampányában azt állítja, az ország fejlődése szempontjából ma a menekült válság a legnagyobb veszély, olyan fontos, hogy semmilyen anyagi áldozat nem lehet túlzott az erről szóló kommunikáció érdekében.  Ugyanakkor a kormány elutasítja a menekültek menekültkénti kezelését, hol illegális migránsnak, hol egyszerűen migránsnak nevezi azokat, akiktől az ország jövőjét félti. Ezáltal burkoltan (talán öntudatlanul, de mindenképpen hatásosan) megbélyegzi az ország lakosságának  legalább 2%-át[1]. A kormány elutasítja a közös európai válasz keresését és egyúttal megtagadja az Európai Uniós tagsággal járó kötelezettségeket.

Ha szavazatával a kormány által kínált válaszokat kívánja támogatni, nincs más választása, mint nemmel szavazni, mert ebben a furcsa kommunikációs helyzetben a feltett kérdésre a „nem” jelenti a kormánytól elvárt igenlő választ.  A NEM tehát sokkal inkább egy bizalmi szavazás a kormánynak általánosságban, mint egy konkrét kérdésre adott konkrét válasz.

Amennyiben a fenti kérdések bármelyikében nem ért egyet a kormánnyal, és nem kíván világos tartalom nélküli bizalmi szavazatot leadni, választhat az igen, a bojkott és az érvénytelen szavazat között.  A választásában érdemes mérlegelnie, hogy a kormány szempontjából akkor sikeres a népszavazás, ha az

* érvényes

* eredményes

* és az eredmény a kormány által elvárt választ támogatja

Tudta, mikor érvényes és mikor eredményes a népszavazás?

 Az Alaptörvény 8. cikke alapján érvényes a népszavazás, ha a választópolgárok több mint fele ÉRVÉNYES szavazatot ad le. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy akkor válik érvényessé a népszavazás, ha a szavazati joggal rendelkezőknek legalább a fele nem csak elmegy szavazni, de érvényesen szavaz. Ez a szám négy millió körül van, de egészen pontosan nem tudjuk, mennyi, mert választhatnak a határon túli magyarok és a külföldön élő magyarok is.

Eredményes a népszavazás, ha érvényes és nincs szavazategyenlőség, vagyis ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A kormány szempontjából az elvárt azonos válasz a NEM. Tehát akkor lesz a népszavazás sikeres, ha legalább négy millió ember elmegy szavazni és a szavazók több mint fele nemmel szavaz.

Tudta, hogy választása mit jelent?

Az IGEN szavazat lényegében azt jelenti, hogy „szeretném, ha Magyarországon érvénybe lépne a ’kényszer betelepítés’”. Ilyen javaslat nem volt és nem várható az Európai Uniótól (lásd előző blogposztjainkat), tehát a válasz csupán protest szavazatként értékelhető, ám a protestnek nem ez az egyedül lehetséges formája, és nem biztos, hogy ez a leghatékonyabb. Ugyanis az igennel szavazó elismeri a népszavazás valós szükségességét és ezzel legitimálja azt. Mivel nem valós alternatívára mond igent, arra nem sok esély van, hogy a többség így szavazzon, ezért valószínűleg az igen szavazatok nem változtatnak érdemben a szavazás eredményességén.

Aki elmegy szavazni és igennel szavaz, legitimálja a népszavazást és technikailag hozzájárul a népszavazás érvényességéhez.

A bojkottálók a népszavazás napját máshogyan töltik, és nem mennek el szavazni. Ezzel két dolgot üzenhetnek: vagy nem érdekli őket a kérdés, vagy olyan álságosnak tartják, hogy távolmaradásukkal fejezik ki tiltakozásukat. Utólag sem fog kiderülni, kik voltak többen, de a nem szavazók mind két esetben hozzájárulnak a népszavazás érvénytelenítéséhez.

A távolmaradás végső soron azt jelenti, a népszavazás kérdése nem valódi kérdés, ezért nem érdemel valódi választ. A távolmaradó technikailag hozzájárul a népszavazás érvénytelenítéséhez.

Az érvénytelen szavazatok mögött két ok állhat: a szavazó hibázhat, és nem egyértelműen jelöli az általa preferált választ, vagy tudatosan választja az érvénytelen szavazatot, mindkét választ bejelöli, vagy egyéni hangú üzenetet ír, illetve rajzol a szavazócédulára. Utólag az sem fog kiderülni, mi miatt lettek érvénytelenek az érvénytelen szavazatok, de az érvénytelen szavazatokat számon tartják, és a szavazás után elvileg közlik is.

Az érvénytelen szavazat - ha nem a véletlen műve - nem különbözik végeredményében a bojkottól.

Az érvénytelen szavazás is azt jelzi, a népszavazás kérdése nem valódi kérdés, ezért nem érdemel valódi választ. Technikailag a bojkott és az érvénytelen szavazás között nincs különbség, mindkettő hozzájárul a szavazás érvénytelenítéséhez.

A fentiekből kiderül, hogy az a véleményét kifejezni szándékozó állampolgárnak, akinek a véleménye nem egyezik a kormányéval, és szavazói viselkedésével nem csak véleményt kíván nyilvánítani, de befolyásolni is kívánja a népszavazás kimenetelét, arra kell törekednie, hogy érvénytelenítse a népszavazást.

A népszavazás érvénytelenítése az egyetlen alternatíva a kormány javaslatával ellentétes vélemény kifejezésére és a népszavazás kimenetelének valós megváltoztatására. Az érvénytelenítés technikailag történhet távolmaradással vagy érvénytelen szavazat leadásával.  Ez egyéni választás kérdése.

Tudta?

Blogsorozatunk eddigi részei igyekeztek számba venni azokat a kérdéseket, amelyek a népszavazás, mint politikai aktus értelmezéséhez szükségesek.  A további részekben igyekszünk kitérni azokra a kérdésekre is, amelyekről a népszavazás nem szól, de a kampány megszólít vele: Végül is kik azok az emberek akiknek a feje fölött a sorsukról vitázunk? Honnan és miért menekülnek? Hol vannak ma, amikor kevésbé vannak szemünk előtt, mint egy éve? Kik azok a bevándorlók, kik az illegális bevándorlók és miért akarna több mint egy millió ember Líbiából Európába jönni?

Ha ezek a kérdések foglalkoztatják, kövesse továbbra is blogsorozatunkat.

[1] Ma Magyarországon a bevándorlók száma, beleértve a néhány ezer menekültet, nagyjából 200 000 körül van. Ezek azok a külföldiek, akik hivatalos engedéllyel tartózkodnak hosszú-távon Magyarországon. Ebbe a számba természetszerűleg nem értendőek bele azok a külföldön született állampolgárok, akik időközben magyar állampolgárságot szerzetek. Bár hivatalosan ők nem bevándorlók többé, a migráció-ellenesség rájuk is kihat.

komment

Címkék: migráció menekültek népszavazás 2016

süti beállítások módosítása