Magyarország kormánya október 2-án népszavazásra hívja az állampolgárokat. Miről is szavazunk? Mire vonatkozik a kérdésben a „betelepítés” kifejezés? Mi a különbség az „áttelepítés” és „áthelyezés” között? Mi az áthelyezési és áttelepítési programok célja? Az Artemisszió Alapítvány blogsorozata arra vállalkozik, hogy összegyűjtse a legalapvetőbb kérdéseket, amelyek megválaszolása nélkül aligha elvárható egy állampolgártól, hogy felelős módon szavazzon- vagy ne – október 2-án. Azért, hogy ne úgy járjunk, mint a brit szavazók, akik közül sokan a népszavazás másnapján próbálták az internetről kideríteni, mit is jelent a „Brexit”.

Tudta, hogy mire vonatkozik a kérdésben a „betelepítés” kifejezés?

A szó használata ebben az esetben vélhetően téves fordítás eredménye, így nem teljesen fedi a valóságot.   A „betelepítés” szó azt sugallja, hogy egy ország szuverenitását egy kívülálló entitás megsérti azzal, hogy döntést hoz arról, ki élhet az adott országban. Az eredeti uniós szövegekben az „áttelepítés” és „áthelyezés” szerepel.

Tudta, mi a különbség az az „áttelepítés” és „áthelyezés” között?

Az áttelepítés harmadik országból történik -  eddig többek között Jordániából, Törökországból, Ukrajnából es Libanonból vettek át európai uniós országok olyan menekülteket, akiket előzőleg az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága átvilágított ) míg az áthelyezés uniós tagállamokból történik (két 2015-ös Tanácsi határozat alapján[1], pillanatnyilag Görögországból es Olaszországból) és menedékkérőket érint. Áthelyezésre az után kerülhet sor, hogy a menedékkérők egy első ellenőrzésen átestek.

Az áthelyezési javaslat szerint tehát nem új állampolgárokat telepítenek be a tagországokba, hanem menedékkérőket helyeznének át arra az időre, amíg a menedékügyi eljárás lebonyolódik és azok a menekültek maradnának az ország területén, akiknek valóban szükségük van nemzetközi védelemre.

A menedékkérelmek elbírálásáért továbbra is a tagországok a felelősek, vagyis továbbra is ők dönthetik el, kiknek akarnak – az 1951-es ENSZ megállapodás és a közös Európai Uniós Menekültügyi politika előírásainak megfelelően - a saját állampolgáraikhoz közelítő, de időben korlátozott jogokat adni, amivel értelemszerűen együtt jár a maradás joga.

A hasonló jogok azt is jelentik, hogy bár hivatalosan nem költözhetnek át más országba öt éven belül, a megszerzett státusszal rendelkező menekültek félévente három hónapot tölthetnek a többi schengeni államban (bár munkát nem vállalhatnak)[2].  Az elismert menekültek öt év múlva pedig hivatalosan  is letelepedhetnek egy másik európai országban, ha önellátóak és van teljes körű biztosításuk .  Azt, hogy a Magyarországon elismert menekültek közül ki marad végül Magyarországon,  tehát nem az Európai Unió dönti el, hanem végső soron az, mennyire vonzó az országunk a külföldieknek.  Ez egyébként általában jó indikátora annak, mennyire élhető az ország a saját állampolgárai számára[3].

Tudta, hogy mi az áthelyezési programok célja?

A menedékkérők áthelyezési programjai akkor váltak aktuálissá, amikor világossá vált, hogy a nemzetközi helyzet változása miatt az Európai Unió határán eddig soha nem látott tömegben kérnek olyan menedékkérők bebocsátást, akik az 1951-es genfi megállapodás szerint és az Európai Unió közös menekült politikája szerint is jogosultak a menekülti vagy más védelmezett státuszra és az Európai Unió határán levő országoktól nem várható, hogy mindenkiről ők gondoskodjanak.

De miért hozunk be az EU-n kívülről menekülteket, miért nem maradnak ott ahol már biztonságban voltak, mire jó az áttelepítés?

A négy és félmilliós Libanonba több mint egy millióan menekültek Szíriából, Törökországban több mint hárommillió menekült él, kétszer annyi, mint ahány menekültről az egész Európai Unió gondoskodott a válságot megelőzően.  Ezektől az államoktól csak akkor várható, hogy a terhek oroszlánrészét vállalják, ha legalább szimbolikus segítséget nyújtunk az ott is különösen nehéz helyzetbe került menekült családok áttelepítésével. Az EU 2015-ben húszezer személy áttelepítésére tett ígéretet. Csepp a tengerben.

Az áttelepítési program segíthet abban, hogy a menedékkérők ne rendezetlenül, véletlenszerűen és védtelenül érkezzenek Európába, hanem szervezetten, ellenőrzötten és biztonságban. [4]

Elsősorban azoknak az Európai országoknak jelenthet megoldást az áthelyezési (relocation) program, amelyek a schengeni térség határán vannak, ilyen például Magyarország. A máig érvényben lévő un. „Dublini Rendszerben” ugyanis a menedékkérő abban az országban kénytelen beadni a menedékkérelmét, amelynek határát átlépve (a véletlen és a földrajzi adottságok kényszere alatt) az Európai Unió területére először lépett. Ez az olyan országokra, mint Olaszország és Magyarország aránytalanul nagy terheket ró.  A földrajz Görögország szempontjából sem kedvező, ám Görögország tekintetében2011-ben felfüggesztették a dublini rendszer alkalmazását az embertelen körülmények miatt, tehát azok számára, akik Görögországból érkeznek, Magyarország számít első uniós országnak)

Az áthelyezés, és valójában az áttelepítés is azt jelenti, hogy az Európai Uniós országok egy igazságosabb és arányosabb logika szerint osztják meg egymás közt a menedékkérők ellátásainak terheit. Fontos tudni, hogy Magyarországról csak azért nem helyeznek át más EU országba menedékkérőket, mert a kormány ellenezte ezt, bár a Bizottság javasolta.

Ha az áttelepítési programok valóban és a mainál hatékonyabban működnének, az egész Unióban rendezettebb viszonyok állnának elő,hiszen a befogadott menedékkérők egy kétszeres szűrésen mennének át és ezáltal a biztonság is nőne[6].

Ha az áttelepítési programok valóban és a mainál hatékonyabban működnének, emberek nagy tömegei nem kockáztatnák az egészségüket és az életüket azért, hogy a bizonytalanba elindulva kitegyék magukat a klimatikus viszonyok, a kiszámíthatatlan és változó határrendészeti előírások és az embercsempészek kényének-kedvének, elkerülhetnék az önkényes fogva tartást és a családok erőszakos szétszakítását.

_________________________________________

[1] Két határozat van. A 2015/1601 a 120 000-ről szól és kötelező, a 2015/153 40 ezerről és nem kötelező

[2] A menekültek társadalombiztosítási, munkaügyi viszonyaik az állampolgárokéhoz hasonlatos, polgári jogaik azonban korlátozottak, nem szavazhatnak országos választásokon.

[3] A hatályos magyar törvény szerint a státusz háromévente felülvizsgálandó, s ha a védelem okai megszűntek, a menekült csak akkor maradhat, ha teljesíti a külföldiekre vonatkozó általános feltételeket.

[5] http://www.hirado.hu/2015/09/30/itt-olvashato-orban-viktor-az-ensz-ben-elhangzott-beszede-teljes-terjedelmeben/

[6] Már az áttelepítésre kiválasztáskor, még helyben minden adat ellenőrizhető, majd a hazai tartózkodási engedély kiadásakor ismét.