Hazánkban élő külföldiek beilleszkedését segítő programunk keretében rendszeresen tartunk kisebb-nagyobb szabású közösségi programokat, ahol a programban résztvevő önkéntes mentorok és tanárok, és a külföldi mentoráltak közösen vesznek részt. Célunk, hogy a résztvevőink minél jobban megismerhessék egymást, tartalmas kapcsolatok alakuljanak ki köztük, mégpedig úgy, hogy közben lehetőségük is van kilépni a megszokott keretekből.
16:30 - Végre megérkeztünk!
Csapat: 1, vegyes, nagyon lelkes
Éhes tagok száma: 15 fő, nemzetközi, nem turista
Szervezők száma: 2 szuper személy (shout out to Teréz&Hanna!)
A helyszínt keresők száma: 2 kitartó meghívott
Megtalálásukra kiküldöttek: 2 biciklista önkéntes
Meglelt részvevők száma: 0 fő
Wow! A KukTanoda Gyermek Főzőiskolában nem viccelnek: a nagyon profi, barátságos helyszínen minden pontosan elő volt készítve mire megérkeztünk. A hozzávalók négy asztalon, pontosan elrendezve várakoztak ránk.
Mindenki kíváncsian járta körbe a termet: vajon mi fog ezekből az összetevőkből kisülni? Rengeteg friss zöldség és gyümölcs, fűszerek, tejtermékek, lekvárok és más finomságok vártak amatőr séf csapatunkra.
Kiderült, hogy valaki levest fog főzni, mások vegetáriánus és húsos főételeket készítenek majd. A többiek pedig a desszerten fáradoznak estig. Elza, a tulajdonos, illetve az Artemissziós rendezők segítségével nekivágtunk a vacsora játékos elkészítésének.
17:30 - Kukták, porondra!
Készülő ételek: rengeteg finomság
Sütőben: csokis torta, töltött tök és valami finomság sajt alatt
Mókás játékok: bekötött szemmel szalvéták alatt keresős /kóstolós
Eltévedt meghívottak száma: 1 fő, még nem adta fel
Meglelt részvevők száma: 1 személy (hurrá!), már kötényben is!
Mivel én kerékpárral voltam, gyorsan egy a városban eltévedt részvevő után küldtek, akit szerencsére sikeresen meg is találtam. Mire visszaértünk, a helyszín leginkább egy profi étterem kulisszák mögötti sürgölődésére hasonlított: mindenki tudta, mit csinál, miből mi készül és mikorra lesz kész.
Elkényeztetett gyermek lévén számomra bármi, ami egy konyhában folyik tiszta rejtély és varázslat. De szerettem volna hasznos lenni és részt venni a csapatmunkában: hát tátott szájjal és korgó gyomorral elkezdtem a többieket fotózni és videózni. Szerencsére, az utolsó elveszett részvevő is megkerült, és sikerült mindenkit lencsevégre kapnom.
Öröm volt látni, mennyi jókedvvel munkálkodtunk, régi és új barátok. Európaiak, Közel-Keletiek, Afrikaiak. Tapasztalt szakácsok, illetve hozzám hasonló konyhában elveszett lelkek. Nemcsak az alapanyagokat és a belőlük készülő finomságokat, de egymást is igyekeztünk minél jobban megismerni.
19:30 - Terülj, terülj asztalkám!
Szülinapi torták száma: egy almás és egy csokis
Megmaradt ételek: mind dobozban,hazaszállításra készen
Jóllakott részvevők száma: megszámlálhatatlan teli pocak
Új barátokságok értéke: örökké tartó, megbecsülhetetlen
A nagy sürgés forgás közepette észre sem vettük, milyen gyorsan elszállt az idő. Beesteledett, mire mindennel elkészültünk, megterítettük az asztalt és sikerült mindannyiunknak körbeülnünk. Elindulhattak hát az ételek az asztal körül! Mennyi különböző finomság várt ránk!
Minden hihetetlenül jól sikerült, az ember nem tudott nemet mondani semmire sem! Alig tudtunk választani a többféle leves, főétel és édesség közül: mindent szerettünk volna megkóstolni! Régóta nem ettem ennyit, és ilyen finomat!
Az este végét ünnepléssel zártuk: ugyanis két szülinapos is akadtak köztünk! Elfújták hát a két gyertyákkal teli tortát! A taps nemcsak nekik, talán az egész csapatnak szólt: annak ellenére, hogy amatőr séfek vagyunk, sok új barátsággal, egy csodás vacsorával és rengeteg nevetéssel sikerült mindannyiunk életét megfűszereznünk!
Márkus Annamária
Fotó: Azadeh Zandi
