A globális nevelés célja, hogy olyan kritikusan gondolkodó állampolgárokká váljunk, akik képesek kritikusan és felelősen tekinteni saját szerepükre a globalizált világban. Az iskolában is zajló „globális nevelés” egy olyan pedagógiai gyakorlat, amely a tanulók érzékenyítését teszi lehetővé a globális problémákra. Egy európai projekthez csatlakozva (Global Fairness) az Artemisszió Alapítvány más szervezetekkel és négy magyar iskolával együtt valósította meg az Iskolák a változásért elnevezésű projektet. Olyan pedagógiai anyagok szerkesztése volt a cél, melyek beépíthetőek a hagyományos tantárgyak kereteibe és alkalmazhatóak a tanítás során. Az így létrehozott anyagok segítségével a tanórák keretein belül a projekt legfőbb céljaként a globális nevelés értékeinek és elveinek átadását szeretnék megvalósítani a résztvevő tanárok úgy, hogy közben a globális neveléshez kapcsolódó információk szövik át a tantervi anyagot.
Az Artemisszió Alapítvány szervezésében a Tüskevár Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Gimnázium, a Dr. Ámbédkar Iskola, az Ady Endre Gimnázium, valamint a Katona József Szakközépiskola és Felnőttoktatási Gimnázium egyes oktatói vettek részt a projektben. Az iskolákat képviselőtanárok 6 munkacsoportot (4-6 fő) alkottak, így a biológia, a matematika, a magyar nyelv és irodalom, a történelem és földrajz, valamint angol órákon is a globális nevelés részesei lehettek a diákok. Ezeken az órákon globális fókuszú óratervek kerültek megvalósításra, a tanagyagot a résztvevő tanárok dolgozták ki, melyek a próbatanítások után egy kiadvány formájában jelennek meg.
A tanítási tapasztalatokról Csordás Lászlót, matematika tanárt és Solymosiné Bakcsi Verát, angol tanárnőt kérdeztem, akik a budapesti Katona József Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnáziumban tanítanak.
A matematika óra keretén belül hagyományosan nem igazán kerül szó a globális felmelegedésről, a banán utazásáról a termelőtől a fogyasztóig, vagy a kamatszámításról. Ezek a feladatok azért tetszettek a diákoknak, mert egy globális téma bevezetésével érkeztek el a matematikai számításokig és ez a felépítés teret adott a hozzászólásoknak és nézőpontok megosztásának is.
A diákok alapvetően nyitottak voltak a témák iránt, azonban több esetben érezhető volt, hogy hiányos információik vannak az adott problémáról, vagy kétkedve és csodálkozva fogadták az elmondottakat: például amikor a banán útját vizsgálták és végeredményben a bevétel nagymértékű eloszlásának aránytalansága volt látható, vagy amikor az Antarktisz olvadásából keletkező víz térfogatának képlettel való kiszámításakor látták az eredményt. A hitel, a THM fogalmáról és a kamatszámításról is hallhattak a diákok, akik meglepődve vették tudomásul az ezek mögött húzódó anyagi jelentéseket.
Az angol órák esetében sokszor esnek szóba globális témák, így a diákok számára nem okozott különösen nagy meglepetést az új témák felvetése. Az órák nagy részét 13.-os diákok számára tartották, akik célirányosan készülnek az érettségire, így a téma bemutatása is az ilyen típusú feladatok segítéségével történt meg. Ők már találkoztak a gyerekmunka problémájával, azonban nem kiemelt módon. Az indiai gyerekmunkát bemutató adatok és plakátok megdöbbentették a diákokat, és mivel szalagavatójukon indiai zenére táncoltak, így a téma saját életükhöz is kapcsolódást talált. A téma lezárásakor végül A gyerekmunka a világban című esszé megírását kapták feladatul, melyek igencsak jól sikerültek a tanárnő elmondása szerint.
A tanárnő úgy látta, a szókincs hiánya és a nyelvi korlátok akadályként jelentek meg a témakör átbeszélésekor, ezért inkább a feladatok megoldására helyeződött a hangsúly. A témára ezekben az osztályokban leginkább úgy tekintettek a diákok, mint egyre a többi közül és leginkább az angolóra szintjén maradt a beszélgetés és nem fogadták nagy emóciókkal azt.
Mindkét tanár tapasztalata szerint voltak olyan diákok, akikkel az órák között, de akár napokig is lehetett beszélni ezekről a témákról szünetekben is és annak ellenére, hogy nem mindenkire volt jellemző ez az érdeklődés, egy diák például később egy cikkre hívta fel a figyelmet a témával kapcsolatosan, ami a tanár úr véleménye szerint nem biztos, hogy megtörtént volna a téma felvetése nélkül.
Csordás László ezeket a feladatokat a projekttől függetlenül a jövőben is használni fogja, akár az osztályfőnöki órák keretein belül. Számára érdekes volt a projekt, ugyanakkor több munkát és erőfeszítést igényel a tanárok részéről, többet kell készülni és másféle ismereteket elsajátítani ezekre az órákra. Úgy gondolja, az áthangolás ennél hosszabb folyamat és habár az érdeklődés nem volt mindenkire jellemző, de ha már egy gyerek figyelmét sikerült felkelteni, már akkor megérte a belefektetett munkát. Elismeri, hogy nyilván ezeknek a problémáknak a megoldása jóval összetettebb feladat. A diákoknak fontos látniuk, hogy a most meghozott döntéseknek, milyen következményeik lehetnek a jövőben.
Osváth Kinga
A projektről szóló beszámolóban két résztvevő tanárral készített interjú részletei olvashatóak.
