Stockholmi Nyilatkozat a migránsokkal és migrációs témájú célkitűzésekkel kapcsolatban a 2015 utáni globális és nemzeti fejlesztési keretben.

Az „5 év-8 pont Akcióterv” egy olyan célrendszer, amelyet a globális civil társadalom mutatott be az ENSZ 2013-as nemzetközi migrációs és fejlesztési magas szintű párbeszédén (HDL). Első pontja a migránsok és a migráció témakörének a 2015 utáni fejlesztési célok közé való beemelésére szólít fel:

„ne csak a migránsok származási és célországbeli támogatásáról essen szó, hanem egy jobb szakpolitikai tervezésről és a koherencia megteremtésének lehetőségeiről is, amely a migrációt sokkal inkább választássá, nem pedig szükségszerűséggé teszi, úgy, hogy mindenki számára nagyobb előnnyel, és kevesebb hátránnyal járjon”.

A Stockholmban megrendezett 2014-es Migrációs és Fejlesztési Globális Fórum előtt, alatt és után a civil társadalom megfogalmazott egy keretrendszert, és a kialakította azon célok listáját, amelyek kapcsolódnak a migránsokhoz és a migrációhoz a tisztességes, fenntartható és alkalmazkodásra képes emberi és gazdasági fejlődéssel összhangban.

Ezen célok és célkitűzések legtöbbje összhangban áll az ENSZ tagállamok konszenzusos deklarációjával és a 2015 utáni fejlesztési célok kialakításának munkafolyamatával, beleértve az ENSZ tagállamainak Nyílt Munkacsoportjának ajánlásait és a 2014-es áprilisi Dhaka ajánlásokat.

A civil közösség felajánlotta az együttműködését az ENSZ tagállamaival, hogy közösen biztosíthassák azt, hogy az eljövendő 2015 utáni Fenntartható Fejlesztési Célok és a nemzeti fejlesztési politikák visszatükrözzék ezeket a célokat és célkitűzéseket. A civil közösség indítványozta a közös megvalósítást, ellenőrzést és értékelést a következő 15 évre 2030-ig.

1. Átfogó keretrendszer

A nemzetközi és nemzeti, 2015 utáni fejlesztési stratégiákban a migránsok és migráció kérdésköre, mint a fenntartható emberi és gazdasági fejlődés alanya és tárgya jelenik meg.

Mindenek előtt, a Fenntartható Fejlesztési Céloknak azokat a kiváltó okokat és feltételeket kell figyelembe venniük, amelyek migrációra késztetik az embereket, különös tekintettel a jelenlegi fejlesztési és gazdasági paradigmák által gerjesztett növekvő globális egyensúlytalanságokra. El kell, hogy mozduljunk az embert, valamint a környezetet központba állító és jogalapú fejlesztés felé. Ez egyfelől egy sürgető gyakorlati kérdés, másfelől egy kikerülhetetlen morális parancs is, nem kis részben annak érdekében, hogy a migráció választás lehessen, ne pedig kényszer. Ezért a Fenntartható Fejlesztési Céloknak tartalmazniuk kell a következőket:

* tisztességes munka mindenkinek, megfelelő munkavállalási jogokkal, célként megfogalmazva minden állam számára, kifejezett hivatkozással a migráns munkavállalók védelmére, tekintet nélkül státuszukra.

* közfinanszírozású egyetemes szociális védelem a közösségek jólétét érintő kritikus területeken

A migránsok jövedelme és hazautalt pénzei fontos hozzájárulást jelentenek a családok és közösségek fejlődése szempontjából. Azonban az átutalások privát tranzakciónak számítanak: nem lenne szabad ezeket a fejlesztési hozzájárulásokat kiváltó, helyettesítő megoldásként tekinteni, és akként használni.

A Fenntartható Fejlesztési Céloknak elő kell írniuk és biztosítaniuk kell a migránsok és a diaszpóra partnerként való részvételét a közpolitika tervezésében, a végrehajtásnál, a fejlesztésnél és az adatgyűjtésnél egyaránt.

Számos migrációhoz köthető alapelv beépíthető a szélesebben vett Fejlesztési Fenntartható Célokba (pl.: szegénység megszüntetése, tisztességes, elérhető és kielégítő egészségügyi ellátás, oktatás és kormányzás, lányok és nők helyzetének biztosítása stb.), vagy ezekkel együtt ésszerű rendszert alkotva segíthetik az emberi és gazdasági fejlődést. Ilyen alapelvek:

* az átutalások transzferköltségeinek csökkentése

* a migráció kockázatainak csökkentése, különös tekintettel a munkakeresési költségekre, a megfelelő, szabályos és rendezett migrációs csatornák hiányára, a migráció kriminalizálására, valamint különösképpen a nőket és gyerekeket érintő emberkereskedelem, átutazás és egyéb krízis helyzetek kockázataira

* a szociális védelem, a nyugdíj és a szaktudás „átvihetősége”, ide értve a végzettség elismerését is

2. A jelenlegi Millenniumi Fejlesztési Célokkal vagy a Nyílt Munkacsoport fő területeivel összhangban lévő célok:

CÉL1: Munkahelyek teremtése, fenntartható megélhetés és méltányos növekedés

* tisztességes elhelyezkedési lehetőségek megteremtése és fenntartása az anyaállamokban, aminek következtében a kivándorlás és a körkörös migráció egy valós választás lehet, nem pedig szükségszerűség, és elkerülhető az „agyelszívás” veszélye

* tisztességes munkafeltételek és szociális védelem biztosítása a migránsoknak, a nemzetközi emberi és munkajogi előírásoknak megfelelően

* a szakértelem és a munka hasznának „átvihetősége”

CÉL2: A szegénység felszámolása

* a dolgozó-célú migráció költségeinek csökkentése, különös tekintettel az adósrabszolgaság eltörlésére, valamint a munkakeresés költségeire

* az átutalás költségeinek csökkentése

* az átutalás privát használatának támogatása és védelme a család és a közösség fejlődésének érekében

CÉL3: Lányok és nők megerősítése és a nemek egyenjogúságának biztosítása

*  a szociális védelemhez és tisztességes munkához való jog biztosítása a migráns nőknek és lányoknak, beleértve a háztartásokban dolgozókat

CÉL4: A minőségi oktatás és az élethosszig tartó tanulás lehetőségének biztosítása

* biztosítani kell a migránsoknak az oktatáshoz való hozzáférést, kiváltképpen a gyerekeknek, akik maguk is migránsok, vagy migránsok gyerekei

CÉL5: Egészséges élet biztosítása

* biztosítani kell minden migránsnak a kielégítő és minőségi egészségügyhöz való hozzáférést

CÉL6: Jó kormányzás és hatékony intézmények

* az összes migránsnak biztosítani kell az egyenlő alapú igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést

* meg kell szüntetni azokat a politikákat és gyakorlatokat, amelyek kriminalizálják a migránsokat és elősegítik bebörtönzésüket pusztán migrációs státuszuk alapján

* meg kell erősíteni a migránsok részvételét a szakpolitikák kialakításában és megvalósításában.

Az ENSZ és NMSZ (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) dokumentumainak ratifikálása és végrehajtása

CÉL7: Stabil és békés társadalom biztosítása

* a társadalomban tudatosítani a migránsok és a diaszpóra hozzájárulásárát gazdasági, kulturális és társadalmi élethez

* intézményesíteni azokat a mechanizmusokat, amelyek megtartják, integrálják és reintegrálják a migránsokat és családjukat az anyaországban és a célországban

CÉL8: Új globális környezet létrehozása a fejlődésért új partnerek bevonásával

* a migránsok és a diaszpóra partnerként való bevonása a fejlődés kérdéseibe

* ki kell terjeszteni az együttműködést, valamint a hozzáférést a migrációs és fejlesztési adatokhoz

 3. Egyedülálló célkitűzés egy többszereplős globális és nemzeti együttműködésért

A civil társadalom hisz abban, hogy ez a cél négy olyan célkitűzést foglal magában, amelyek orvosolni képesek az egyenlőtlenségeket és megszüntetik azokat gátakat, amelyek akadályozzák a menekülteket abban, hogy megfelelő módon részesülhessenek az emberi- és gazdasági fejlődésből.

CÉL9: Az emberi biztonság és a migráció humán fejlesztési előnyeinek növelése

* Meg kell akadályozni a nemzetközi emberkereskedelmet és a migránsok elleni erőszakot

* fejleszteni kell a rendszer szintű válaszadást a kényszer-migrációra, amely magában foglalja azokat a migránsokat, akik különböző katasztrófák, válságok és a klímaváltozás miatt vándorolnak

* fokozott nemzetközi együttműködéssel könnyíteni kell a biztonságos, szabályos és rendezett migrációt

* csökkenteni kell azokat a rendszerszintű problémákat, amelyek nagyszámú migránst kényszerítenek olyan helyzetbe, hogy nem rendelkeznek megfelelő dokumentációval

 4. A fent említett célkitűzések mérésére külön mutatókat kell kifejleszteni

Fotó: Eichner Hanna