2014. december 1. és 2. között az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete - együttműködésben a Külgazdasági és Külügyminisztériummal - tanulmányutat szervezett a nemzetközi fejlesztésben és globális nevelésben érdekelt civil szerveztek képviselői számára Brüsszelbe, azzal a céllal, hogy pontosabb képet kapjanak az Európai Unió fejlesztéspolitikájáról, a Fejlesztés Európai Évére való felkészülés jegyében. Az Artemisszió Alapítvány részéről Szántó Diana vett részt a tanulmányúton. A program résztvevői látogatást tettek az Európai Bizottságnál, az Európai Parlamentnél és Magyarország EU melletti Képviseletén, ahol fejlesztéspolitikával foglalkozó tisztviselőkkel és képviselőkkel találkoztak. A látogatásról Szántó Diana szubjektív beszámolóját az alábbiakban olvashatják.
A tanulmányútból a rendkívül profi szervezés, a nagyon szívélyes informatív találkozók, és a sok megválaszolatlanul maradt kérdés kettősségére emlékszem leginkább. Vendéglátóink valóban mindent megtettek azért, hogy a lehető legszélesebb képet kapjuk nagyon rövid idő alatt, és a legtöbb előadó láthatólag lelkesen és elhivatottan osztotta meg tudását velünk. A programból most a legfontosabb információkat és az információkkal kapcsolatos saját kérdéseimet, gondolataimat szeretném kiemelni.
Információ:
Amit az Unió fejlesztéspolitikájának szervezeti hátteréről tudnunk kell:
2014-től az EU külpolitikáért és biztonságpolitikáért felelős biztosa a Bizottság alelnöke, Federica Mogherini.
Neven Mimica a nemzetközi együttműködésért és fejlesztésért felelős Biztos
A Bizottság új elnöke 2014-től Jean-Claude Juncker. Programja az „Új Európa”, melynek egyik legfontosabb célkitűzése a munkahelyek számának növelése és „a demokratikus változások”.
Juncker 300 milliárdos új beruházási csomagot jelentett be a munkahelyteremtésre. Fontos cél még a mostaninál fairebb és mélyebb belső piac, az ipari politika, a gazdasági és monetáris unió megerősítése, valamint „egy racionális és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi egyezmény az Egyesült Államokkal”.
Az Új Európa másik pillére az igazságosság és alap emberi jogok védelme.
Célkitűzés az új migrációs politikai megteremtése. Ennek lényege, hogy az EU semmilyen szinten nem támogatja az illegális bevándorlást, olyan bevándorlás politikára van szüksége, amely a képzett munkaerőnek ad prioritást.
Általános cél még, hogy az EU erős globális szereplő legyen (maradjon?), és sikerüljön kifelé egy hangon beszélnie.
Saját vélemény:
Meglepő volt, hogy semmilyen kritikai hangot nem hallottunk a tervezett EU-Atlanti szabadkereskedelmi megállapodásról, holott a Bizottság előtt sem lehet titok, hogy egész Európában számos civil- és állampolgári kezdeményezés született a megállapodás megakadályozására. Magyarországon ezzel kapcsolatban lásd: https://www.facebook.com/StopTTIPhu
Kritikusai szerint a szabadkereskedelmi egyezmény, ha megvalósul, nem csak az államokat, de a hétköznapi embereket is kiszolgáltatottá teszi a nagyvállalatok törvényerőre emelt hatalmának
Migráció: Az elhangzottak nem támasztják alá, hogy az EU új migrációs elképzelései bármilyen újdonságot jelentenének a régebbiekkel szemben. Az EU eddig is mindent megtett azért, hogy távol tartsa magától a szegény és képzetlen bevándorlókat, akár azok élete árán is. A bevándorlást egy olyan piacnak tartja, ahol saját igényei szerint válogathatja meg a számára legtetszetősebb árut. A migrációt általános emberi jog helyett a gazdagok és jól képzettek kiváltságának tartja. Ez szemmel láthatólag a jövőben sem fog változni – ezen a tényen nem változtat az emberi jogok védelmének felidézése sem.
Információ:
A „Civil Társadalom és Helyhatóságok” c. program 2014-től indult. A program költségvetése az NGOk és helyhatóságok között oszlik meg. Az egyik kiemelt cél: az egyes országok szintjén a civil társadalom építéséhez nyújtott segítség, a regionális és globális hálózatok támogatása. A globális nevelés projektekre is ebben a keretben lehet pályázni.
Ezentúl nem éves, hanem több éves programok lesznek és sokszereplős megaprojektek megvalósítását célozzák majd. Az elképzelés szerint azért nem szorulnak majd ki a kisebb civil szereplők, mert a pár nyertes szervezet majd „kiszervezi a feladatokat a kicsiknek”. A változtatás legfőbb indoka, hogy ez által jelentősen csökkenthető a Bizottság munkája.
Saját vélemény:
A „civil társadalom” megítélése közel sem olyan konszenzuális, mint ahogy ez a kijelentésekből tetszik. A kormányok a világ számos országában egyre gyanakvóbban fordulnak a nemzetközi szervezetek, sőt saját civil szervezeteik felé. Ebben a környezetben „civil társadalmat fejleszteni” egyáltalán nem azt jelenti, mint akár 5 éve, amikor szintén ugyanezek voltak a prioritások. Jó lenne, látni, hogy az EU is látja a változásokat, a civil társadalom-építés eddigi sikereiből és kudarcaiból levonja a konzekvenciákat és a helyzethez illő új stratégiát talál ki. Ez még nem látszik. Az sem, hogy észrevette volna, az a civil szereplő, akire a programjait kitalálta Kelet-Európában nem létezik. A kelet-európai civilek sokszor alig vannak irigylésre méltóbb helyzetben, mint azok a déli kollegáik, akiknek a fejlesztését magukra kellene vegyék. Erre valószínűleg alkalmuk sem lesz az új pályázati rendszerben, amely olyan nagy volumenű projekteket részesít előnyben, amelyek pénzügyi koordinációjára új tagállami civil szervezet biztosan nem lesz alkalmas. Az is kérdéses, hogy ezek a mega-projektek hatásukban pozitívebbek lesznek-e, mint a korábbi kisebbek. Kívülről úgy tűnik, a projekteket az EU óriási pénzkiosztó gépeknek látja. Ezeknek a gépeknek a munkájában a „civilség” szakmai előnyei kevéssé látszanak.
Információ:
Európa 2020 - a Bizottság új európai gazdasági stratégiája
A jelen helyzet: 2009 és 12 között jelentős GDP zuhanás. 2014re némi piaci növekedés következett be. A munkanélküliség továbbra is magas, 10% fölött van. Magas az eladósodottság, nincs elég hitel a vállalkozásoknak.
Célok 2020-ra:
Foglalkoztatás legyen 75% a 20-64 évesek körében (2013-ban 68,4% volt)
Oktatás: 10% alatt a korai iskolaelhagyók aránya (2013-ban: 12%)
Az uniós lakosoknak legalább 40%a legyen felsőfokú végzettségű (2013-ban:36,9%)
Szegénység legalább 20 millió fővel csökkenjen (Bázis: 2010. ehhez képest 2012ben a növekedés 6 millió volt szegénység által fenyegetettek: 116, 4 millió, ez is nőtt, 124,4 millióra. Ebből mélyszegény kb 40 millió volt.)
Nehezíti a tervek kivitelezését, hogy az egyes országok egyedi terveket fogadnak el a maguk számára, ami sokszor nincs összhangban az uniós tervvel. A tagállamok egyes célkitűzéseinek összege matematikailag sem adja ki az uniós terveket.
Magyarország:
Magyarországon a szegények százaléka ma 30% felett – terv, hogy ez a szám 25% alá csökkenjen.
Magyarországon szegények számának változása bázis évhez (2010) képest. Terv: -450 000 Valóság: 2012: +337 000
Foglalkoztatás, terv: 75% (2013: 63,2%)
Korai iskolaelhagyás, terv: 10% (2013:11%)
Felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma: 30% (ez 10%kal kevesebb, mint az uniós terv!)
A stratégia felülvizsgálata most folyik, nyilvános konzultációval egybekötve.
Saját vélemény:
A célok önmagukban szomorúak, mert nagyon lehangoló alapról indulunk, de annál is elkeserítőbb, hogy a kitűzött célszámokat nem lehet komolyan venni annak fényében, hogy az egyes államok sem veszik őket komolyan. A magyar kilátások sem tűnnek kifejezettel rózsásnak. Láthatólag különösen rosszul állunk foglalkoztatásban és az oktatás szintjében. A szegénység növekedése is aggasztó. Jó lenne látni egy olyan több éves hazai stratégiát, ami reális elképzelést mutat arról, hogy fogunk ezeken az eredményeken javítani!
Információ:
A Mimica Kabinet fejlesztési prioritásai:
- a-nagyobb koherencia a külkereskedelmi kapcsolatok és a fejlesztési együttműködések között.
- a legális migráció növelése (illegális migráció visszaszorítása)
- emberi jogok, jó kormányzás és nemi egyenjogúság
Mi az újdonság?
Az energia, az élelmiszer és a mezőgazdaság, mint kiemelt területek.
A Cotonoui megállapodás (2003ban írták alá az EU ás az ACP – Afrika, Karibi és Csendes Óceáni - államok közötti együttműködésről. Le fog járni 2019ben. Újra kellene írni, differenciálva a különböző térségek között.
Saját vélemény:
A fejlesztési koherencia, vagyis hogy az üzleti tevékenységeinkkel ne tegyük tönkre, azt amit a segélyekkel megpróbálunk megjavítani, kulcskérdés. Nagy kár, hogy arra a kérdésre, hogyan kívánja az EU előmozdítani, ellenőrizni ezt a koherenciát, nem kaptunk választ. Úgy tűnik, azok lesznek a koherencia ellenőrzéséért felelősek, akik a fejlesztéseket csinálják. Ez nem tűnik túl erős kontrollnak.
Információ:
Az Európai Parlament fejlesztéspolitikájáért felelős Bizottság céljai:
A szegénység megszüntetése, a fejlesztés szakpolitikai koherenciájának biztosítása.
Mit tesz a Parlament a Bizottság befolyásolásának érdekében? A törvénykezést, a költségvetést és a célkitűzéseket vizsgálja, felügyeli az európai fejlesztési alapot.
Új eszköz: Stratégiai Párbeszéd. Párbeszéd a Biztossal, az egyes partnerországokkal való tárgyalást megelőzően.
Fontos részlet: A Parlament nem foglalkozik az APC országokban irányuló segélyek költségvetésével, csak véleménynyilvánítási joga van. Talán ez a megkülönböztetés elmúlik 2020 után, mikor a Coutonou egyezmény lejár.
Saját vélemény:
Különös tény, hogy a Parlament és annak fejlesztésért felelős bizottsága nem foglalkozhat éppen azokkal az országokkal, amelyeknek az életében a segélyek a legnagyobb szerepet játsszák.
A műfajból eredően fentebb inkább a kritikai meglátásaimat részleteztem. Mindenképpen szeretném azonban megköszönni a szervezőknek, hogy ezt a programot lehetővé tették. Nagyon hasznos volt.
Szántó Diana
