Magyarország kormánya október 2-án népszavazásra hívja az állampolgárokat. Miről is szavazunk? Mire vonatkozik a népszavazás egyetlen kérdése? Miről dönthetünk – és miről nem – a szavazatunkkal? Az Artemisszió Alapítvány blogsorozata arra vállalkozik, hogy összegyűjtse a legalapvetőbb kérdéseket, amelyek megválaszolása nélkül aligha elvárható egy állampolgártól, hogy felelős módon szavazzon- vagy ne – október 2-án. Azért, hogy ne úgy járjunk, mint a brit szavazók, akik közül sokan a népszavazás másnapján próbálták az internetről kideríteni, mit is jelent a „Brexit”.

Tudta, hogy október 2-án az ország lakossága milyen kérdésben fog népszavazni?

A népszavazás kérdése szó szerint a következő: 

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

Tudta, hogy kikről szól a népszavazás?

Azok a bizonyos nem magyar állampolgárok, akikre a kérdés vonatkozik, menedékkérők. 

Menedékkérő az a személy:

* aki kényszerhelyzetben

* általában valamilyen erőszakos cselekmény áldozataként otthonából, hazájából menekülni kényszerül

* és hivatalosan kéri menekültként elismerését egy biztonságosabb országban.

Az elismerést az 1951-es genfi egyezmény^[1] szigorú feltételekhez köti:

* a kérelmezőnek az üldöztetést bizonyítania kell

* és azt is, hogy saját hazájában a saját állama nem tudja, vagy nem akarja őt megvédeni.

A menedékkérelmeket az egyes országok saját hatáskörben vizsgálják, és csak a legszigorúbb átvilágítás után ítélik meg.

Bár a menedék kérelem elfogadása attól függ, hogy valaki be tudja-e bizonyítani, ő személy szerint van veszélyben, statisztikailag attól függően, hogy melyik országból érkezik egy menekültkérő, több-kevesebb esélye van arra, hogy kérelmét Európában elfogadják. Jelenleg összesen két olyan ország van, amelyek állampolgárai átlagban 75%-ban menekültjogot kapnak. Ezek Szíria és Eritrea. Ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban olyan rossz az általános helyzet, hogy alig merülhet fel kétség a kérelmek jogosságával kapcsolatban. Ez nem zárja ki azt, hogy más országokból érkezőknek, mint, Irak, Afganisztán, Banglades, Szomália, és még sorolhatnánk, nem lehetne megalapozott okuk a menekülésre.

Az Európai Bizottság legutóbbi javaslata^[2] szerint az áttelepítési programban, a jelenlegi helyzetben csakis a szír és eritreai menedékkérők lennének érintve. 

A népszavazási kérdés tehát nem egyszerűen külföldiekre vonatkozik, hanem olyan emberekre, akik súlyos, életüket veszélyeztető helyzetből menekülnek, olyan országokból, ahol a normális emberi élet minimális feltételei is felszámolódtak, olyan országokból, ahol a létet minden valószínűség szerint mi is elviselhetetlennek ítélnénk.

Tudta, hogy mire vonatkozik a kérdésben a „kötelező” kifejezés?

Az Európai Unió egy olyan közösségi rendszer, amelyben a tagállamok közös kötelezettségeket fogadnak el azért cserébe, hogy részesüljenek egy kiterjedt szabad piacból és az Unió újraelosztó mechanizmusaiból, valamint az állampolgárok szabadon mozoghassanak az Unió területén.  A közös kötelezettségek bizonyos területekre csak lazán vonatkoznak.  A migráció tekintetében az Európai Uniónak eddig csak kevés kötelező saját szabálya volt, a közös európai menekültügyi politika pedig nagyon eltérő módon valósul meg az Unió különböző országaiban. A legutóbbi menekültügyi krízis arra sarkalta az Európai Bizottságot, hogy a korábbinál nagyobb együttműködést és szolidaritást szorgalmazzon a tagországok között, abból kiindulva, hogy egy közös válságot csak közösen tudunk megoldani.  A bizottság 2015 májusában egy olyan átmeneti áttelepítési rendszert javasolt, amely értelmében az újonnan érkező menedékkérők nagyszámú érkezésének legjobban kitett országokból: Görögországból, Olaszországból és Magyarországról egy közös kvótarendszer szerint menedékkérőket telepítenének át az Unió országaiba.  2015. július 20-án a Bizottság elfogadta a közös áttelepítési rendszerre vonatkozó javaslatot^[3].  Magyarország visszautasította részvételét a kvótarendszerben. 2015 szeptemberében az Európai Tanács határozatot hozott arról, hogy 120 000 menedékkérőt helyeznek el a tagországokban, Olaszország és Görögország tehermentesítésére.

A magyar parlament 2015-ben törvényt^[4] hozott arról, hogy az Európai Bíróságon támadja meg a tanácsi határozatot.

2016 márciusában az Unió újból megerősítette, hogy közös megoldást keres a válságra és kérte a tagállamokat, hogy tegyenek vállalásokat menedékkérők befogadására.  Egyedül Magyarország és Ausztria nem tett még egyetlen vállalást sem.  A Bizottság javaslatot tett egy új állandó Közös Áttelepítési Keretrendszer létrehozására^[5] is, amelyről az Európai Parlament valószínűleg szeptemberben fog szavazni. Az új rendszer magában foglalja a migrációs nyomásnak leginkább kitett országok tehermentesítését a menedékkérők áttelepítésével, de sok szempontból a mainál sokkal szigorúbb ellenőrzési feltételeket is.

Tudta?

Ha a fenti kérdések mindegyikére magától is tudta a választ, bizonyára szakértő, és készen áll arra, hogy döntsön, részt akar-e venni a népszavazásban, és ha igen, hogyan. Ha tudtunk újat mondani, inkább tájékozódjon továbbra is.  Mi a továbbiakban is igyekszünk ebben segíteni.

__________________________________

^[1] Az ENSZ menekültügyi egyezményének Magyarország 1989-ben lett részese, az egyezmény egyes feltételeinek magyarázatát ld. http://www.helsinki.hu/wp-content/uploads/UNHCR_Kezikonyv.pdf

^[2] http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/european-agenda-migration/proposal-implementation-package/docs/20160713/fifth_report_on_relocation_and_resettlement_en.pdf

^[3] http://www.consilium.europa.eu/en/meetings/jha/2015/07/st11097_en15_pdf/

^[4] 2015. évi CLXXV. törvény Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről

^[5] https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2016/EN/1-2016-468-EN-F1-1.PDF