2015. október 19-23 között a SAME World projekt nemzetközi konferenciáján jártunk Milánóban. A hároméves projekt célja a diákok és tanárok tudatos gondolkodásra ösztönzése a klímaváltozás a környezeti igazságosság és a környezeti migráció témáival kapcsolatban. A klímaváltozás évről évre változtatja meg bolygónkat és pusztítja környezetünket, melynek előidézésében az emberi tevékenység jelentős szerepet játszik. A környezeti katasztrófák sújtotta területek lakói sokszor lakóhelyük elhagyására kényszerülnek, mely egy új fogalom, a környezeti migráció használatát teszi szükségessé. A projekt célja, hogy ők is a politikai okokból menekülőkhöz hasonló jogokkal élhessenek. A környezeti igazságosság, minden ember számára elegendő élelem és elfogadható életszínvonal biztosítását tűzi ki céljául, amely a Globális Észak országai által kibocsátott szennyeződések és a földek túlzott kihasználása miatt a Globális Dél országaiban sokszor nem valósul meg.
A szeminárium öt napja alatt, különböző módokon jártuk körbe a témát, interaktív programok, előadások és workshopok keretein belül.
Az első napon, az idén Milánóban rendezett Világkiállításon, az expón jártunk, melynek fő témája az egészség, környezet és fenntartható fejlődés voltak. Ezen belül az étel és az energia témája került a középpontba. A téma szorosan kapcsolódik a SAME World projekthez is, mely a környezeti igazságosság elérését, tehát minden ember számára elegendő élelem és élhető környezet biztosítását tartja egyik fő feladatának.
Az expón több mint 140 ország vett részt, látványosabbnál látványosabb pavilonokkal, melyek kiállításokkal, interaktív ismertetőkkel és programokkal várták a látogatókat. Az óriási tömeg és a hosszú sorok miatt sajnos csak öt ország pavilonját volt lehetőségünk belülről is megnézni, ezek viszont mind kreatívan és változatosan mutatták be az adott ország jellegzetességeit. Bár sok helyen a látvány és az építészet nagyobb hangsúlyt kapott, mint a tartalom, például az általunk meglátogatott Azerbajdzsán és Mexikó pavilonjában is sok információt kaphattunk az adott országban termesztett és előállított élelmiszerekről és különböző energiaforrásaikról. Az étel az egész expó területén központi szerepet játszott, szinte minden nemzet pavilonjához tartozott egy étterem vagy bár, így mindenhol lehetőségünk nyílt megkóstolni az adott ország jellegzetességeit. Az expón a fenntarthatóság jegyében egy „Slow food” pavilon is működött, mely a biodiverzitás fontosságára és a pazarlás csökkentésére hívta fel a látogatók figyelmét.
Az expón sor került egy sajtótájékoztatójára is, melyen a projekt szervezői ismertették annak témáját és céljait, majd este egy a témához kapcsolódó színházi előadást láthattunk, melynek átdolgozása a diákok számára itthon is látható lesz a későbbiekben.
Kint tartózkodásunk második napján részt vettünk a nemzetközi szemináriumon, mely alatt a projektben résztvevő országok képviselői és helyi döntéshozók tartottak rövid gondolatébresztő előadásokat a témával kapcsolatban. Itt lehetőségünk nyílt az afrikai résztvevők álláspontjának megismerésére is, így első kézből kaphattunk információt az ottani helyzetről és problémákról.
A harmadik napon tartott kerekasztal beszélgetésen tanárok és oktatásüggyel foglalkozó döntéshozók ismertették helyzetüket és vitatták meg teendőiket a projekt sikerességének érdekében.
Az utolsó napon tartott projekt meeting résztvevői az egyes országok koordinátorai voltak, akik eddig szerzett tapasztalataikat osztották meg egymással, ismertették a projekt jelenlegi állását és annak következő lépései is megbeszélésre kerültek.
Ez a kreatív gondolatokban gazdag négy nap lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők kicsit jobban megismerjék egymást és a projekt jelenlegi állását, új ötleteket kapjanak, és ez elősegítse a projekt minél sikeresebben és gördülékenyebben lebonyolítását.
Aradi Eszter
