2014.12.20.

Megjelent! Kultúra a gyógyításban, gyógyítás a kultúrákban - Interkulturális kommunikáció az egészségügyben

borito_kicsi.jpgKevés dolog tűnik annyira távolinak egymástól, mint a természettudományok kemény, objektív tényein nyugvó medicina és a kulturális relativizmus nézőpontjából minden – első pillantásra magától értetődőnek tűnő – tudásrendszert kritikusan vizsgáló kulturális antropológia. Mégis, az elmúlt időszakban Magyarországon éppen úgy, mint a világ más tájain, megnőtt az érdeklődés a két tudomány határterületeit kutató megközelítések iránt.

Az orvosi antropológia sok érdekes adalékkal tud szolgálni a különböző kultúrák emberképével és gyógyítási szokásaival kapcsolatban, ám nem csak az intellektuális kíváncsiság kielégítése a célja. Az egészségügyi kommunikációs képzések népszerűsége és az elmúlt évek szaporodó publikációi arra mutatnak rá, egyre erősebb a társadalmi igény egy „emberibb” ellátórendszer iránt, nem csupán a betegek, hanem az egészségügyben dolgozók részéről is.

Az antropológiai alapokon nyugvó interkulturális megközelítések ehhez a célhoz azzal tudnak hozzájárulni, hogy megkérdőjelezik a bevett gyakorlatok, belső hierarchiák és kommunikációs minták egyedüli érvényességét és teret teremtenek az alternatív megoldások, megközelítések és gyakorlatok kereséséhez.

Ez a könyv ehhez az átalakuláshoz szeretne néhány támpontot adni. Szempontokat a problémákkal való szembenézésre és a helyzet emberközpontú, antropológiai elemzéséhez. Nem törekszik a teljességre, inkább a sokszempontúságra. Szemelvényeket tartalmaz interjúkból egészségügyi dolgozókkal és betegekkel, valamint rövid összefoglalókat alapvető, magyar nyelven nem elérhető orvos antropológiai szakirodalomból. A könyv anyagát azzal a szándékkal állítottuk össze, hogy kiegészítő olvasmányként szolgáljon az Artemisszió Alapítvány egészségügyi szakembereknek tartott interkulturális képzéseihez. Ennek megfelelően a válogatásban tükröződik az alapítvány sajátos interkulturális megközelítése. Ennek a lényege, hogy a saját világunk hétköznapi természetességét csak a más, a miénktől különböző világok tükrében tudjuk megszüntetni és ez által friss szemmel rácsodálkozni arra, ami egészen addig láthatatlan volt számunkra: saját kulturális referenciakeretünkre.

A megközelítésnek több előnye van. Egyrészt a természetesség megszüntetése lehetővé teszi a kritikai szemléletet és komolyan felveti a változtatás lehetőségét ott, ahol korábban sziklaszilárd szükségszerűséget feltételeztünk. Paul Farmer erre utal, amikor azt mondja, hogy meg kell szüntetni a járványos betegségekkel kapcsolatos mítoszokat. Például azt a mítoszt, hogy a gyógyszer-rezisztens TBC gyógyítása nem költséghatékony a szegény országokban. Amit Farmer mítosznak nevez, az valójában egy olyan alapigazságnak vett tévhit, amely csak a saját keretrendszerén belül magától értetődő. Elég kilépni a keretrendszerből ahhoz, hogy kívülről megkérdőjelezetővé váljon.

Az interkulturális megközelítés másik nagy előnye, hogy az elemzés pillanatában egyenrangúaknak tekinti a legkülönbözőbb kulturális rendszereket, vagyis feltételezi, hogy létezik olyan értelemmel bíró és feltételezhetően a miénkhez hasonló módon tiszteletet érdemlő keretrendszer, amelyben a másik látszólag érthetetlen viselkedése, reakciói értelmet nyernek. Ez elősegíti a kölcsönös tiszteletet és elfogadást, amely minden sikeres kommunikációnak az alapja. Nem az a cél, hogy a másik szempontjait mindenáron elfogadjuk, és magunkévá tegyük, csupán annyi, hogy minél jobban megértsük ő „honnan beszél” vagyis milyen szempontrendszerben van létjogosultsága annak, amit mond és tesz.

Az interkulturális kommunikáció szabályainak megértése és gyakorlása inkább egy izgalmas felfedező útra hasonlít, mintsem önmegtagadásra. Ez az út ajánlható mindenkinek, mert, mint minden utazás nemcsak új tapasztalatokkal gazdagít, de a személyiséget is fejleszti. Bizonyos szakmákban azonban – és ide tartoznak az egészségügy szakmái is – többről van szó, mint önmagáért való személyiségfejlesztésről. A kulturálisan másikkal való sikeres kommunikáció a szakmaiság részét képezi, akár tudomást vesz erről a szakember, akár nem. És legalábbis egy szempontból minden páciens kulturálisan idegen világból érkezik az egészségügybe: a hétköznapi lét világából egy medikalizált világba lép át. Ezért gondoljuk, hogy a különböző orvosi realitások közötti oda-vissza utazás, amire ez a könyv invitál, nemcsak a jobb emberi kapcsolatok kialakításában és a stressz csökkentésében segítheti az egészségügyben dolgozó szakembert, hanem abban is, hogy jobban elláthassa alapvető feladatát: a szenvedés csökkentését, megelőzését és a teljes embert érintő gyógyulás elősegítését,

A könyv innen letölthető

Címkék: egészségügy kiadványok