2017.06.16.

„Ez az ajándék lehetőséget adott, hogy mostantól én alakíthassam az életem” // Report from our Skills On! participant

Akadri Tosin a Skills On! nevű, menekült és bevándorló embereket munkába segítő projektünk egyik résztvevője. Nigériából jött Magyarországra 2014-ben, most a Szent István Egyetemen tanul Agricultural Engineering BA-n. Ez az ő beszámolója. // This text is from Akadri Tosin, who came to Hungary in 2014. We helped him to integrate in our society - and to get a job. Scroll down for English!

 

Tavaly októberben ismertem meg ezt a tök jó szervezetet. Arról hallottam először, hogy nyelvórákat is adtok. A szobatársam, MOSES mesélt rólatok. Nagyon érdekelt a magyar nyelv, szerettem volna jobban beszélni és többet lógni magyarokkal. El is mentem egy órára, ami után megkérdeztek, nem szeretnék-e szorosabban is csatlakozni a szervezethez. Mondtam, hogy naná. Kitöltöttem egy űrlapot és elmentem interjúra, hogy jobban megismerjem az Artemissziót. Közben folytattam a magyar órákat Stefániával, majd pár hónap múlva új tanárom lett, István.

 

tosin_2.png

Tosin a képen jobb oldalon

Az artemissziós munkahelyi tréning segített például megírni a saját CV-met. Erőt és bátorságot adott, hogy el merjek menni állásinterjúra, bármilyen céghez.
Melinda és Laura tartott egy másik foglalkozást, egyéni kompetenciafejlesztést is (competence mapping). Elsőre nem szerettem volna résztvenni, mert nehezen szakítottam rá időt. Akkoriban már találtatok nekem gyakornoki munkát a Budapest Schoolban, ahol angolt tanítani tanultam. Hosszú távon viszont sikerült megoldani a dolgot, Melinda és Laura pedig fantasztikus képzést tartottak. A hátteremről, rólam és a jövőbeli terveimről rajzoltunk térképet. Nagyon jól éreztem magam ebben az öt hétben.

 

Ezek miatt lett a legkedvesebb szervezetem az ARTEMISSZIÓ.

 

Emlékszem, alig jutottam szóhoz mikor kinyitottam egy levelet, amiben elfogadták az ösztöndíj kérelmemet - a nagylelkűségeteknek hála. Ez az ajándék lehetőséget adott, hogy mostantól én alakíthassam az életem. Nem tudom eléggé megköszönni, hogy teljes életet élhetek a magyar barátaimmal és azt, hogy az egyéni készségfejlesztés során ráláthattam a legbensőbb énemre.

 

Még egyszer köszönöm a nagylelkűségeteket, borzasztóan hálás vagyok. Ha bármit tehetek, szóljatok. Tudásukért és támogatásukért adjátok át a köszönetemet a többieknek is - ERZSInek, STEFÁNIÁnak, ISTVÁNnak, MUSTAFÁnak, HANNÁnak, MELINDÁnak és ETELKÁnak.

 

Keressétek az ARTEMISSZIÓT BÁRHOL ÉS BÁRMIKOR, ŐK MINDIG SEGÍTENI FOGNAK.

 

AKADRI TOSIN

 

A kiemelések Tosintól származnak.
A Skills On! programról bővebben itt tudtok olvasni.

 

ENGLISH after the break -->

Címkék: skills on

2017.06.12.

Egyiptomi résztvevőnk, Fouda Karim Usama úszik az adománygyűjtő Swimathonon

Június 15-én kertiparti a Pagonyban, 18-án úszás a Kőér utcai uszodában: a Swimthonba a Palantír Alapítvánnyal szálltunk be, akikkel ősztől Film School néven kezdünk projektet középiskolákban.

A Swimathon fundraiser-úszás egy négyhetes adománygyűjtő kampány vége, ahol jó ügyek nagykövetei úsznak vállalt idő és táv mellett. Idén több mint 140-en gyűjtenek civil szervezeteknek. Köztük Dobó Kata, Szalai  Kriszta és Földes Eszter színészek; Lovasi András és Hajnóczy Csaba zenészek; Szemere Katalin, Pikó András és Pálinkás Szűcs Róbert újságírók, illetve Martinek János olimpia bajnok öttusázó vagy Rácz Zsuzsa író.

Az Artemisszió a Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány (Idegenek a kertemben migrációs filmgyűjtemény) hívására csatlakozott, úszónk Skills On! programunk egyik résztvevője, az amúgy profi sportoló egyiptomi bevándorló, Fouda Karim Usama. A palantíros csapatban Karim mellett még tízen úsznak, hogy az ősszel induló Film School projektnek gyűjtsenek adományokat.

About Karim:
"My name is Fouda Karim Usama, 25 years old, Egyptian citizen newly moved to Budapest as an immigrant. Graduated from faculty of physical education and sports science - Helwan University in Cairo. I'm a professional fin-swimmer, I took place in the world games 2009. I won many world championships 2006-2010. Holding Arab and Egyptian records in the sprint races. National champion in swimming 2002-2011. My profession is about sports training as a coach. Length that I swim: it can be any length from 50m fast until 3000km.  Time: 24 seconds in 50 meter, 2000+km in 30 minutes approx. I swim because I love it, this is my profession. I would like to show my talent  and help to Film School project to show anyone’s talent with the help of  those documentaries that Film School team use from the Strangers in my Garden film collection. I'll swim 1.5 km in 20 minutes."

szvima1.jpg

A kép illusztráció, forrás: brooklynstreetart.com

Mi a Film School?
A Film Schoolban IX. kerületi középiskolák 17-19 éves diákjainak fogunk foglalkozásokat tartani a Palantírral. Olyan filmeket mutatunk, amik a vándorlás kérdéseit járják körbe. Mit tennél te, ha el kellene hagynod az országodat? Hogy boldogulnál? Hogyan segít a film, hogy átéld ezeket a helyzeteket? A projekt fontos eleme az utókövetés, hogy tudjuk, hogyan hatnak foglalkozásaink a gyerekekre.

Június 15. csütörtök estére a Pagonyba kisebb adománygyűjtő kertipartit szervezünk, ahova minden korábbi és leendő adományozót várunk, és ahol meg lehet ismerni az úszókat is.

A Film School projektet online ezen a linken lehet támogatni.
A Swimathont a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány szervezi.

Címkék: skills on swimathon 2017

2017.06.06.

Lassíts, és nyugodj meg – EVS beszámoló, Volos (Görögország)

volos1.jpgNyugis, lehetetlenre nem vágyók, jókat evők és jól öltözők - akik azt is mondják, egészségedre. Garibovic Iris az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) projektünkkel él és dolgozik fél évig Volosban. Beszámolóját első, májusi hónapjáról küldte.

Amikor megérkeztem, még egyáltalán nem voltam tisztában azzal, hogy Görögországban teljesen más tér- és időszámítás szerint élnek az emberek (itt nem csak arra gondolok, hogy az idő egy órával kitolódik). Másképp fogják fel egymást is. Szalonikiben például mikor szétment a busz középső ajtaja, az utasok közös erővel próbálták visszatolni. Tudták, hogy ez az ő érdekük. Fél órás szórakozás után a busz elvitt valami olyan helyre, ahova abszolút nem kellett volna mennem. Természetesen a közlekedés az első, amiben kiütközhet az idegen látogató számára, hogy mi újság, és ez kezdetben sok frusztrációt okozott.

Az idegeskedést, pánikot nem igazán kedvelik a görögök, minden azt sugallja, hogy kicsit lassíts, és nyugodj meg, a hisztériára semmi szükség. Cserébe a szerepek, és ennek megfelelően a feladatok tiszták, világosak. Nyilvánvaló ki hova tartozik.  A különböző csoportosulások ennek megfelelően zártak, bensőségesek, és nyelv híján nehéz igazi kapcsolatokat létesíteni velük.

Azt figyeltem meg, hogy a letisztult szerepköröknek köszönhetően nincs keveredés, ezért nincs fölösleges versengés a lehetetlennel. Mire gondolok? Magyarországon látni olyat, hogy fiatalabb éves lányok idős férfiakkal vannak, míg az ötven éves sokgyermekes egyedülálló nők szenvednek, keserűek, eszi őket az irigység, magányosak. Az idősek magukra maradhatnak, a gyerekek nem élhetik meg igazán, hogy gyerekek, mert jó magatartással hamar felnőtté kell válniuk.

Az emberek tisztelettel bánnak egymással. Sok időt töltenek azzal, hogy mindenkit meghallgassanak, mindenkinek az álláspontját figyelembe vegyék. Talán nem túlzás, ha azt mondom, a napok nagy részét az egyezkedés teszi ki. És igen, a görögök kedvesek, vendégszeretőek, de ennek az oka szerintem az, amit az imént említettem: egymással is ilyenek. Különleges, hogy sarkonként van valamilyen kis szentély, amit puszilgatnak, csókolgatnak. A vallás gyakorlása mindennapi rutin, és nem csak az időseknek. Itt Görögországban egy hét alatt többen kérdezték meg, hogy mi a vallásom, és hiszek-e, mint egész eddigi életem során.

 

 

Otthon sokszor természetellenesnek érzem a fizikai távolság tartását, a hátsó szándékok keresését, azok feltételezését, gyártását. Az alapvető bizalmatlanságot, amivel sokszor egymás felé fordulunk. Ilyen szempontból végre azon a helyen vagyok, ahová tartozom: szeretem a sok jóindulatot és kedvességet (ez persze főként a gyerekekből árad). Jó érzés a testi kontaktus, vagyis hogy időnként megfognak, és én is megfoghatok másokat csevegés közben, hogy mindenki hangosan beszél, ha kell, ordít, és ha tüsszentek, azt mondják, hogy egészségemre.

Egy idősebb nőn vagy férfin látszik, hogy nem feltétlen érzi magát öregnek, tudja mi a kora, és vállalja. Az emberek igényesen öltözködnek, és jókat esznek. Egyszóval: élnek, ahogy kell. Azt, hogy tudnak élni, még a gyönyörű kerteken is látszik. Ezekhez foghatót még sosem láttam. Iszonyú szép, már-már giccses az összes ház kertje (sok rózsa van mindenhol).

A gyereknevelést inkább klasszikusnak mondanám. Van, hogy az apák leordítják a gyerekek fejét, de látszik, hogy sosem agresszívak. A görögök általában nem tűnnek agresszívnak, legfeljebb néha melankolikusak kicsit (az agressziót csak azért említem, mert a kiabálást sokan valamiféle harciasságnak értelmezhetik).

Az EVS program

Az itteni koordinátorról, Leliáról csak jót tudok mondani. Nagyon odafigyel ránk, sokszor nem is értem, hogy van erre ideje és energiája, szuper csaj!

Több választási lehetőségünk is van munka terén:

Dolgozhatunk kertészetben, ahol délelőttönként kisiskolás csoportoknak csinálnak programokat., Bemutatják a farmot, a kicsik virágot ültetnek, játszanak, énekelnek, megnézik, hogy fürdenek a libák. A személyzetet értelmi fogyatékos emberekből áll , akiknek ez egy  védett munkahely. Nagyon profi az egész. Hihetetlen kitartással csinálják újra és újra ugyanazt a több állomásos programsorozatot az újabb és újabb gyerekcsoportoknak. Mi általában a kézműveskedésben vagy a csillagvizsgálóban segítünk. A gyerekek megnézhetik a napot, ehhez beállítjuk a gépet, kísérjük a csoportokat. Én ahogy csak tudok, igyekszem beszélgetni is a gyerekekkel.

A másik munka roma fiatalokkal foglalkozik. Velük általában délután vagyunk, amikor a szabadidő és munka keveredik egymással. Ez talán a legjobb dolog a világon. Voltunk például moziban, színházban, de sokszor sportolni kísérjük őket, akkor mi is edzünk. Mr. Englishmannel elvileg angol, de gyakorlatilag görög-angol-spanyol kevert óráink vannak. Ezeken mi görögül tanulunk, a helyiek pedig angolul. A spanyolra azért van szükség, mert a spanyol önkéntes lánynak az angol nem az erőssége, így kénytelen mindenki spanyolul is érteni (a spanyolok már csak ilyen hódítók maradnak:).

A színház iskolai előadás volt: a görög fiatal lányok pontosan úgy nézhetnek ki, mint az ókori fiatal lányok, hosszú sötét göndör fürtjeik vannak és fehér bőrük. Ha magyar lányok öltöznének ilyen görög leplekbe, nem tudnának ennyire hasonlítani az ókori görög vázákon szereplő sziluettekhez.

Számomra az egyik legkedvesebb hely a Volos központjában lévő nappali klub, értelmi és testi fogyatékos embereknek. Itt különböző termekben tartanak foglalkozásokat: működik itt drámaműhely, képzőművészet terápiás csoport – benne hatalmas kemencével a kiégetendő agyagoknak –, fizikoterápiás szoba, foglalkoztató/fejlesztő terem, és egyéb irodák (pszichoterapeutáé, támogató szolgálatosoké, adminisztrációsoké).

Az ide járó emberek láthatóan szeretik, élvezik, és biztonságban érzik magukat ezen a helyen amellett, hogy szocializálódhatnak is. A dráma csoportban ért először intenzíven az az élmény, hogy nagyon profikat látok dolgozni. Nyelv híján nehéz tájékozódni, de az a hangulat, amit a foglalkozáson tapasztalok, felemelő és megnyugtató egyszerre. Egyelőre különböző összegyűlő érzésekről tudok csak tájékoztatást adni, értésről kevésbé (ennek alapja a nyelv, így ez fél év alatt nem biztos, hogy sokat változik). Viszont már van emberem, akinek segítek a puzzle-özni, ő pedig, mivel azt hiszi, nem értek görögül, és ezért írni, olvasni sem tudok, tanítja, leírja a szavakat, elmagyarázza a betűket. Ez így szuper kombináció.

Óvodában is lehet dolgozni. Mondanom sem kell, idilli környezetben, kedves óvónőkkel, tündéri gyerekekkel. Ott eddig egyszer voltam, nagyon szimpatikus volt. Nagyon pici gyerekekkel nem szeretnék foglalkozni, de Leila csak olyan helyekre osztott be, ahol szívesen dolgozom. Ez is nagyon pozitívan éri az embert: hogy nyugodtan választhat, amiről úgy érzi, nem neki való, az nem kötelező. Fő, hogy legyen irányvonal.

Számomra ez főként a fogyatékosokkal (és persze a roma fiatalokkal) való munka, illetve, ha minden igaz, eljutunk majd egy menekülttáborba, ami szintén nagyon érdekel. Részt fogunk venni egy EVS találkozón is Athénban.

A csoport

Pár szót még szeretnék a kis csoportomról beszélni, akikkel most együtt élek. Van egy finn fiú, húsz éves, Severi, egy spanyol lány, tizennyolc éves, Cyntia, és egy olasz lány, huszonöt éves, Sarah. Én Sarah-val vagyok közös szobában, de megadatott az a luxus is, hogy a többieknek saját szobájuk van, és majd idővel cserélgethetjük. Többször értésemre adták, hogy számukra az EVSs a nemzetközi barátságok kiépítéséről szól, és arról, hogy megpróbáljanakjól kijönni egymással.

Én csak részben jöttem ide ezért. Számomra ez a fél év másról is szól (munkáról, önismereti tevékenységről, stb.). Ellenségeskedést és konfliktusokat váltott ki a szándékaim meg nem értése, vagyis, hogy nem tudok, és nem akarok 0-24 órában kizárólag az ő csoportszabályaik szerint működni, mozogni, enni, és aludni. Így aztán a szabadidőt ők együtt töltik, én pedig többnyire külön, és néha csatlakozom hozzájuk. A két fiatalabb nagyon gyakorlatlan a mindennapos életvitelt tekintve.A programot, hangulatot, (vegetáriánus) étkezést az olasz csaj alakítja. Szerintem EVS-ben nem kötelező mások aktuális hangulataival foglalkozni nonstop, amikor közben fel lehet fedezni a környéket, lehet ismerkedni másokkal, menni ide-oda.Néha elgondolkozom, hogy jó-e, hogy az EVS-ben gyakorlatilag feltétel nélkül részt vehet mindenki.

Összességében fantasztikusan érzem itt magam, és még egyszer köszönöm a nagyszerű lehetőséget!

-----

Az EVS program címe YEP: Youth Empowerment in Practice.

 

 

 

 

Címkék: beszámoló EVS

2017.06.02.

Komoly témákról kreatívan – beszámoló egy globális nevelés képzésről

A három alkalomból álló Same World globális nevelés képzésen azzal foglalkoztunk, hogy milyen módszerekkel lehet a környezeti igazságosságról tanítani. Egy egész jó kis csapat jött össze, ahol közvetlen hangulatban tudtunk egymástól tanulni. A pedagógusok visszajelzése szerint a kapott módszerek nagyon inspirálóak voltak. Egy résztvevőnk rögtön ki is próbálta a drámás gyakorlatokat egy egyetemi órán – hiszen szerinte, mint az Artemisszió Alapítvány szerint is, a tanulás akkor igazán hatékony, ha átéled, saját bőrödön megtapasztalod, amiről szó van; és ez az egyetemen sem mindig természetes.

lisa1.jpg

Az első alkalommal a klímaváltozással foglalkoztunk. Mi köze a reggelinknek a környezethez? A tanárok sok új információt kaptak és élvezték a játékokon keresztül történő tanulást.

Drámás módszerek álltak a második alkalom középpontjában – a fórum színház és a tanítási dráma módszereivel ismerkedtünk. Ez alkalommal a résztvevők aktivitása és döntéseik irányították a feladatok menetét. Itt szerepbe lehetett lépni: lehettünk „elnyomó”  és „elnyomott”, hívőkhöz prédikáló pap, vagy éppen a polgármester lojális szomszédasszonya. A módszerek nagyon sokszínűek voltak: voltak hír-színház, kép-színház, elnyomottak színháza gyakorlatok, és beszédekkel, jelenetekkel, városi gyűléssel tarkított dráma óra is a környezeti igazságosságról. Egy egész kis világ épült fel, amit a képzők csak finoman irányítottak. Azon volt a hangsúly, hogy hogyan lehetek aktív részese a társadalomnak, mit tehetek én egyedül vagy közösségben? Különösen tetszett a résztvevőknek az is, hogy az online modul, ami a képzés részeként háttér információkat nyújtott, tartalmazta a képzésen készült videókat és ez alapján magyarázta el az alkalmazott drámás módszereket.

lisa2.jpg

A harmadik alkalom a környezeti migrációról szólt – mi történik azokkal az emberekkel, akik környezeti okokból kényszerülnek menekülésre? A szerepjáték során a résztvevők kis családokat alkottak és dönteniük kellet: menekülünk Magyarországról, és ha igen hogyan? A történet döntéseik alapján folyatódott. Itt érzékelhették, milyen egy másik ember helyzetében lenni, és milyen az, ha kulcsfontosságú döntéseket kell hozni. Ezen az érzelmileg nagyon megérintő játékon is aktívan részt vettek a pedagógusok, még ha utána nehéz is volt néhányuk számára lerázni a játék által előhozott érzéseket. A résztvevők nagyon pozitív visszajelzéseket adtak a képzésről, kicserélték egymás elérhetőségét és egy facebook csoportot is létrehoztak. A tanult módszerek különböző részeit szeretnék majd tanításuk során az óráikba integrálni. 

Lisa Jürgens

 

 

 

lisa3.jpg

 

lisa4.jpg

 

Címkék: beszámoló képzés Same World

2017.06.02.

Creative methods in Global Learning – report about the training

In the Same World Global Learning – Training, consisting of three occasions, we were dealing with creative methods that can be used for teaching environmental justice. A very nice group came together, where it was possible to learn from each other in an informal atmosphere. The participants considered the methods they got to know as inspiring for their further work. One participant tried the theater exercises directly after the training in a university course – she also agrees with Artemisszió Foundation that learning is really successful, when you experience it and feel it on yourself – which is also not common in universities.

The first occasion was about climate change. What does my breakfast have to do with the environment? The teachers got a lot of new information and enjoyed learning through games.

lisa1.jpg

In the second occasion we focused on theater methods – we got to know Forum Theater and theater methods in education. Here the active participation and the decisions of the participants formed the way in which the exercises were developing. The participants could slip into a role: you could be the “oppressor” or the “oppressed”, a priest preaching to his believers or the loyal neighbor of the city mayor. The learned methods were very versatile: exercises from newspaper-theater, statue and theater of the oppressed, as well as theater lessons with speeches, scenes, municipal assembly about environmental justice. A whole small world was created, which was guided only slightly by the trainers. The lessons focused on the question how an individual can be an active part of the society, so what can I do as a single person and how I can be active in a community?

The participants also liked the online module very much which provided background information for the training and explained the theater methods by means of videos made at this training itself.

lisa2.jpg

The last part of the training dealt with the subject of migration – what happens to the people who are forced to move due to environmental reasons? The participants formed small families in a roleplay and had to make decisions: should we flee from Hungary and if yes, how? The story continued depending on the decisions. The role play provided the opportunity to step into the shoes of another person, who has to take essential decisions.

The teachers actively participated in this emotionally touching game, even if for some of them after the game it was difficult to leave behind the emotions evoked. The participants gave very positive feedback about the training, shared their contact information and created a Facebook group. They would like to apply several parts of the learned methods in their teaching.

Lisa Jürgens

lisa3.jpg

 

lisa4.jpg

Címkék: beszámoló English Same World

2017.06.02.

Interkulturális képzés francia kontextusban

Az Élan Interculturel főszervezésében interkulturális képzés zajlott bevándorlókkal dolgozó szociális szakembereknek Párizsban. A nemzetközi képzés kontextusát a helyszín, a képzés nyelve és a résztvevők többsége miatt a francia kontextus adta. Franciaországban történelmi, gazdasági és kulturális okból is sok a bevándorló, Franciaország befogadó országnak számított. Az asszimiláció jegyében azonban az interkulturális aspektust eddig háttérbe szorult (nagyon leegyszerűsítve: minden bevándorló váljon elsősorban franciává), de mára felismerték ennek a rendszernek a hátrányait, és egyre több az interkulturális kommunikációs és kompetencia-fejlesztő képzés (akár állami vagy egyéb finanszírozásból).

A képzésen résztvevők hihetetlen kulturális sokszínűséget reprezentáltak: bár a résztvevő 20 szakember nagy része francia volt, köztük kongói, ruandai, algériai, laoszi, katalán, iraki és chilei származású is, és persze a többiek között olasz, román, spanyol.  

A képzés első blokkja 3 napból áll. Az első nap fókusza egymás megismerése volt, valamint az interkulturális kommunikáció jelentését és akadályait néztük meg. A gyakorlatok után módszertanilag megbeszéltük, mi volt a gyakorlat célja, hogyan tudnák a résztvevők használni a saját munkájuk során.  Második nap Margalit Cohen-Emerique kritikus incidens módszertanát ismertettük meg a résztvevőkkel, amit egyébként az Artemisszió is használ a képzésein. A kritikus incidens módszer azt próbálja megnézni, hogy egy „kulturális sokk” (vagyis egy kulturális különbségből adódó bizonytalanság / egymás meg nem értése) hogyan kezelhető.  Cohen-Emerique szociálpszichológus, aki bevándorlókkal foglalkozó szociális szakemberekkel való munkája során azt tapasztalta, hogy a szociális munkások sokszor frusztrálódnak – ez abból is adódhat, hogy túlságosan is a másik kultúrájának megértésével vannak elfoglalva. A résztvevők saját szakmai vagy mindennapi eseteit (interkulturális konfliktusait) elemezték kérdések segítségével, amit aztán a fórum színház eszközeivel tovább mélyítettünk. A harmadik nap témája az identitás volt. Az identitás dinamikus, sokféle, és kontextus függő, ezért fontos eleme a bevándorlókkal való munkának is. A napot egy művészet mediációból vett önarckép-kollázs gyakorlattal zártuk.

A képzés helyszíne a Les Grands Voisins nevű közösségi hely volt Párizs 14. kerületében. Ez korábban egy kórház komplexuma volt, és miután megszűnt, közel 200 civilszervezet, számos művészeti műhely és több száz rászoruló ember szállója kapott itt helyet. Szerdán pedig a Singa kezdeményezés tartott izgalmas közösségi-művészeti programot (menekültek, bevándorlók, művészek részvételével), ahova a résztvevők is csatlakozhattak.

A képzés második blokkjában a motiváció témáján dolgoztak tovább a résztvevők, illetve egy közössége eseményre is sor kerül majd (ez a ramadán miatt el lett halasztva egy június végi időpontra), aminek a célja, hogy a résztvevők és a bevándorlók, akikkel dolgoznak, közösen is kipróbálják a gyakorlatokat.

A képzés hasznos volt a résztvevőknek, hiszen tanultak az interkulturális kommunikáció alapjairól, főleg szociálpszichológiai megközelítésben, megtanultak egy új módszert, aminek elemeit hasznosítani tudják a munkájukban, illetve szakmailag is tapasztalatot cserélhettek egymással.  

2017.05.31

Tarján Edina

A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban (közleményben) megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit.

eu_flag-erasmus_vect_pos.jpg

Címkék: Test kultúra társadalom

2017.05.29.

Miénk a tér!

2017 első felében szaporodnak a kormány azon intézkedései, amelyek a jogállamiság kereteit feszegetik.
A szükségállapotra hivatkozva a kormány törvényesítette a menedékkérők kriminalizációját és jogellenes fogva tartását.
Az oktatási törvény módosításával patthelyzetet teremtett az ország egyik jól működő egyeteme számára.
A civil törvénytervezet módosításával első lépésben megalázó, később talán lehetetlen helyzetbe hoz sok olyan civil szervezetet, amelyek évtizedek óta a köz érdekében dolgoznak.

civil-tuntetes_1.jpg

A civilek büntetőpadra ültetése tehát nem egyedülálló jelenség, hanem egy olyan fordulat része, amelyet sokan fenyegetőnek érzünk nem csak a civil szféra, hanem a magyar közállapotok általános szempontjából is. Ezért kérjük az állampolgárokat, álljanak ki a civilek mellett és a törvénytervezet ellen. Nem néhány civil szervezet megmentéséért, bármilyen fontos is az ő munkájuk, hanem azért, hogy Magyarország egy normális ország maradhasson. Olyan, amelyben senkinek nem kell félnie a jogalkalmazástól, ha nem követett el bűnt, ahol a jog arra való, hogy fenntartsa a rendet, nem pedig arra, hogy büntesse azokat, akiket a hatalom büntetni akar. Mert ha ezt megengedjük, onnantól senki nem érezheti magát biztonságban.

A kormány általunk vitatott intézkedései szimbolikus erővel bírnak. A menekültek az emberhez méltó élethez való jogot, az egyetem a tudást, a civilek a cselekvést szimbolizálják. Amikor felszólalunk ezen intézkedések ellen, nem ellenzéki tevékenységet valósítunk meg, nem intézményeket, szervezeteket és nem egyes embereket védünk, hanem értékeket. Ez állampolgári jogunk, ahogy nektek is.

Ezt jelenti valójában civilnek lenni: hogy figyelünk egymásra, az országunkra, a világra és arra, ahogy a hatalom a hatalmat gyakorolja. Véleményt formálunk és beleszólunk a közös ügyeinkbe, ha úgy látjuk, erre szükség van. Ha kell, segítünk az elesetteknek. Ha kell, kritikát fogalmazunk meg. Ha kell, újragondoljuk a kereteket. Ezek a válaszok nem a civil szervezetek és az egyetemek privilégiumai, hanem az egész civil szféráé, amelynek mindnyájan a tagjai vagytok. Éljetek vele! A civil szféra a köz tere. Foglaljuk el ezt a teret, lakjuk be és alakítsuk olyanná, hogy jól érezhessük magunkat benne.

Gyertek el május 29-én délután a civil piknikre! Mutassuk meg együtt: Miénk itt a tér!

2017.05.26.

Szövegírás műhely // június 6.

Ha érdekel a kreatív írás / újságírás,
Ha írnál társadalmi és környezeti témákról,
Ha fiatal vagy (16-30 év), téged keresünk!

A szövegírás képzésen a kreatív írás és az újságírás alapjairól lesz szó. A gyakorlati munka alapja egy választott társadalmi/ környezeti téma feldolgozása, hírszöveg írása, majd rövid, kreatív szöveg létrehozása.

A képzést tartja:
- Balkányi Nóra újságíró, kommunikációs szakember
- Horváth András Dezső újságíró, kommunikációs szakember, forgatókönyvíró
Írásaik megjelentek például: régi origo.hu, Magyar Narancs, Népszabadság, VS.hu, hvg.hu, Kreatív

A képzés ideje és helye: 2017. június 6. 14-18h @ Artemisszió iroda (1086 Budapest, Pál utca 6.)

A képzés előfeltétele: 3500 karakteres háttéranyag megírása, amivel majd a képzésen dolgozunk. Az anyag a környezeti igazságosság témakörén belül egy konkrét eset sztoriját dolgozza fel (valamilyen társadalmi vagy környezeti ügy, ahol bizonyos emberek joga sérül.)

A program az uniós Same World projekt keretében valósul meg, ami a környezeti igazságosság, a klímaváltozás és a migráció köré épül.

Az írások felkerülnek a projekt platformjára, a legjobb szövegeknek publikálási lehetőséget is keresünk.

Jelentkezés és bővebb információ: Tarján Edina, edina.tarjan@artemisszio.hu, 1 4136517

Jelentkezni 2017.06.02-ig lehet. A programra limitált férőhelyet tudunk biztosítani.

press_freedom_fists.png

Címkék: képzés Same World

2017.05.22.

Interkulturális kompetenciafejlesztés - szociális, civil és rendészeti területen dolgozók számára is

A képzés célja?
A kulturális különbségekből eredő konfliktusok megértésén keresztül azok sikeres feldolgozása, illetve megoldása.

Mikor, hol?
A képzés 2017. június 8-9., június 29-30. és július 13-14.-én , a 3*2 napig tart. A helyszín: Pannon Kincstár, Humán Szakképző Központ (1056 Budapest, Váci utca 47.)

interculturalskills_jobisjob.png
Mi történik a képzésen?
A résztvevők megismerik Margalit Emerique Cohen (ismert francia szociálpszichológus) háromlépcsős módszertanát (decentráció, másik referenciakerete és negociáció), és alkalmanként egy-egy nagyobb, hátrányos helyzetű embereket érintő témakörrel is foglalkozunk (első alkalom: migráció, második alkalom: szegénység, mélyszegénység, harmadik alkalom: roma kultúra).  A képzésen a szakmai tevékenység kerül fókuszba. A résztvevők fele kerül be a rendészeti területen dolgozók köréből, a résztvevők másik fele a szociális-, illetve civil területen dolgozó szakember; célunk a tapasztalatok kölcsönös megosztása mellett a kapcsolathálózat, és együttműködési lehetőségek kibővítése.

Hogyan tudtok jelentkezni?
- ezen a linken (szociális, civil), vagy ezen a linken (rendészeti) online
- illetve szükséges jelentkezni a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság Továbbképzési Igazgatóság képzési nyilvántartási felületén is, ezen a linken.

A képzés adatai:
Kód: 13 M 2014 2397
Továbbképzési pontérték: 48

Címkék: rendészet civil társadalom interkulturális képzés szociális terület

2017.05.18.

Jó gyakorlatért portugáliai utazás! // Felhívás tanároknak - meghosszabbítva június 8-ig

Kreatív módszerek, innovatív projektmunkák, izgalmas tanórák, amik a globális felelősségvállalásra nevelnek – ha van ilyen gyakorlatod, küldd be nekünk, és portugáliai utazást nyerhetsz. 

environmental-protection-326923_1.jpg

A Same World projekt felhívást hirdet a globális nevelés iskolai jó gyakorlatainak megosztására. Tanárok, iskolák, osztályok pályázhatnak bármely iskolai gyakorlattal, ami a környezeti igazságosság, a migráció vagy a klímaváltozás témájához valamilyen módon kapcsolódik. A pályázati határidőt meghosszabbítottuk 2017. június 8-ig. A fődíj a tanárok és az osztály részvétele a 3. Same World nemzetközi szemináriumon Portugáliában, 2017. októberében!

A felhívás részletei ITT találhatók.

A pályázati űrlap INNEN letölthető.  

További információ: Tarján Edina, edina.tarjan@artemisszio.hu, 1 4136517

Címkék: Same World