Két csoporttal zárult a külföldi szakmai gyakorlati programunk idei felvonása. 2016. szeptember és december között volt kint a 11 résztvevő Berlinben és Granadában. A fiatalok mindannyian aktív tanulói különböző szakmáknak: vendéglátás, turizmus, szakács illetve cukrászat, kozmetikus, fodrász, kőműves, és grafikus. A résztvevők a magyarországi felkészítés során megismerkedtek egymással, a küldő szervezettel, a fogadó szervezetekkel, reflektáltak a szakmai gyakorlatban rejlő lehetőségekre és esetleges nehézségekre, és felmérték a saját vágyaikat, félelmeiket és erőforrásaikat. Már a tábor során elkezdődött a nyelvi felkészítés is, amit aztán online folytattak a végső résztvevők a kiutazásig.

A kintlét kezdetén a nyelvtanárok igyekeztek kommunikáció központúan átadni a német és a spanyol nyelv alapjait, ez a résztvevők visszajelzései alapján sikeres, örömteli és később is hasznos volt.

Granadában és Berlinben is néhány hétig tartott az intenzív nyelvtanfolyam, közben zajlottak a gyakorlati helyeken az interjúk, ahol minden fél felmérhette a másikat, illetve tisztázhatta a felmerülő kérdéseket személyesen is (a munkahelyek előzetesen megkapták a fiatalok szakmai önéletrajzát és motivációs levelét spanyol illetve német nyelven). A korábbi évekhez hasonlóan mindegyik diákot elfogadta a munkahely a személyes beszélgetést követően. Egy esetben előfordult, hogy a gyakorlat közben munkahelyet kellett váltania egy gyakornoknak, mivel az intézmény a vártakkal ellentétben nem tudott elegendő feladatot biztosítani egy magas színvonalú szakmai gyakorlathoz. Ettől eltekintve csak kisebb változások következtek be, mondjuk a beosztásokon belül a gyakorlatok során.

A résztvevők beszámolója alapján a gyakorlat során szerzett szakmai fejlődésüket különböző területekre bonthatjuk. Egyik azonosítható rész a különböző technikák megtanulása, legyen ez egy kozmetikus esetében mondjuk a gél lakk használata, egy grafikusnál pedig a photoshop program alkalmazása, a közös pont, hogy konkrét technikát vagy eszköz használatát sajátítják el már hozzáértő szakemberek segítségével. Egy, a nyílt piacra dolgozó intézmény sokszor könnyebben megengedheti magának drágább programok megvételét, amit esetleg egy oktatási intézmény nem, vagy egyszerűen a szakemberek nagyobb magabiztossággal használnak eszközöket, hiszen az a mindennapi munkájuk részét képezi.

Egy másik területe a szakmai fejlődésnek az önálló munkavégzés, ahogy az egyik gyakornok a munkanaplójában megfogalmazza: „Már nem is adnak feladatokat, csinálok mindent magamtól.” Ennek megtapasztalásához is szükséges az „élesben” végzett munka, a tanműhely védelméből való kiszakadás, ami természetesen a gyakorlatok elején még félelmetes és kényelmetlen. „Megtisztelő volt, hogy komolyan kezeltek engem, még ha nem is vagyok a szakmámban a csúcson.” – mondja Rebeka, a fodrász gyakornok.

A harmadik terület a kooperációs képesség: más korú, a szakmában már jártasabb kollégákkal kell együttműködni, kapcsolatokat kialakítani, beilleszkedni. Ez egy idegen kultúrában a nyelvi akadályok és kulturális szabályok ismeretének hiányában önmagában is nagy kihívást jelent, ám ha sikeres, óriási élmény és tanulási eredmény. A résztvevőknek sikerült személyiségüktől függően olyan kapcsolatokat kialakítaniuk, ahol mertek segítséget kérni szükség esetén, kaptak visszajelzést a munkájukra, és személyes életükre is hatottak a kapcsolatok, csökkentve az izolációt vagy az idegenségérzést.

A szakmai nyelv használata is természetesen egy dimenziója a szakmai fejlődésnek, ahogy az interkulturális kompetenciát is fontos tanulási pontnak gondoljuk a mai munkaerő-piaci siker szempontjából, ahol egyre természetesebbé válik a különböző kultúrák jelenléte egy munkahelyen belül.

A résztvevők elvárásai, elsősorban saját magukkal szemben, sokszor a gyakorlat folyamán is magas volt, de még így is nagy részük sikeresnek és előremozdítónak értékelte a külföldi munkatapasztalatokat. Aki pedig mérsékeltnek érezte szakmai fejlődését, azt részben saját hibájának tudta be: nem gyakorolta eleget a nyelvet ahhoz, hogy mondjuk önállóan tudjon rendelést felvenni, vagy nem jelezte, hogy más munkafeladatokra is kíváncsi lenne, amiben még nem elég gyakorlott, mert aggódott a lehetséges hibáktól.

A januári értékelő találkozón a szakmai fejlődés mellett természetesen a személyes élményekről, illetve a fiatalok jövőbeli terveiről is volt szó, melyek között mindenhol szerepel a szakmai tanulmányok befejezése, sokszor a továbbfejlesztése, vegyesen külföldön illetve Magyarországon. Abban mindenki egyetértett, hogy a 14 hét egy életre szóló élmény volt és marad is.

Szakmai partnereink voltak:

OASE Berlin

SICI DOMINUS (Granada)

BKMÖ Vári Szabó Szakiskolája (Kiskunhalas), Erzsébet Királyné Szakiskola (Budapest), Keszthelyi VSZK, Ybl Miklós Szakgimnázium, Debreceni SC Szakgimnázium, Petzelt József Szakközépiskola és Szakiskola és a Zöld Kakas Líceum

Granadában: Insua fodrász-, és kozmetikai szalon, Hotel Sta Ines, Hotel Casa Capitel és Residencia Nuestra Senora de Gracia

Berlinben: Gugelhof étterem, Nicolai cukrászat, Leonardo Royal Hotel, Webbok Verlag és Bauausführung Pilipovic.